Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Második fejezet. A törzs csontjai
26 Második szakasz. gal összenőtt, b) A külső ó 1 d a 1 s z á 1 a g (lig. lat. ext.) a jái’omnyujtvány gyökétől, az állkapocs nyaka kül fölszinéhez megy. c) A belső óldalszálag ered az ikcsont szöglettövisén s tapad az állkapocs nyelvecséhez. d) A karcállkapcsiszálag (Hg. stylo-maxii.) a halántékcsont karcnynjtványától eredve, végződik az állkapocs szögletén. Második fejezet. A törzs csontjai. A törzs a nyakszirttül egész a medence legalsóbb részéig terjed és felosztatik gerincoszlop- és mellkascsontokra. A) A gerincoszlop csontjai. A gerincoszlop (columna vertebralis) helyeztetik a törzs hátsó középső részén, annak alapját képezvén, felül a fejjel, alul a medencével és oldalt a bordákkal határos. Ennek egyes részei a csigolyák v. gerincek (vertebrae s. spondili) 24 v a 1 ó d i- s 2 álcsigolyákra osztatnak. Amazok egész élten át elváltán maradnak, ezek ifjú korban összefornak és a kereszt- s farcsikesontot képezik. a) A valódi csigolyák (vert. verae) 7 nyak- 12 mell-v. hát-, és 5 has- v. ágyékcsigolyákra osztatnak. Mindenik valódi csigolyán — az elsőt kivevőn — látunk mellől egy testet (corpus), hátul vékonyabb ívet (arcus). Ezek oldalt egymással egye
