Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Hatodik fejezet. A felső végtagok izmai
Az izmokról különösen. 89 nég y szögű boritóizom (m. pronator quadratus) ered a sing kéztöi végének belfölszinén, harántul az orsó belfölszinéhez megy, a hová is tapad. Valamennyi ujjhajlitóizom ina a kéztő harántszálaga alatt elmenve egy iznedvhüvelybe burkoltatik, mely minden egyes inat a gilisztaizmok kezdetéig kisér. Midőn pedig ezen inak az njjakhoz érnek, egy erős i n h ü v e 1 y által mintegy csatornába záratnak. Ezen hüvely az ujjpercek egyik szélétől a másikhoz ivképen megy és azoknak egész hosszában elterjed. Az inhüvely, rostjainak iránya szerint haránt-, kereszt- és ferde szálagok at képez. Az inhüvely íznedvhártyája, az inakhoz, szálagos nyujtványakot küld, melyek í n kötő k n e k (vincula tendinum s. tenaculu) neveztetnek. hj A feszítő shanyintóizmok. Az itt leírandó izmok azon rendben írattak le , mint azok az orsótól a singfelé egymásra következnek. A hosszú hanyintóizom (m. supinator lon- gus) ered a fólkaresont alsó harmadának kölszélétöl, az orsóval párhuzamosan haladva, annak karenyujt- ványához tapad. A hosszú- s rövid orsói kéztö feszítői- zom (m extensor carpi radialis longus et brevis) az első az elöbbeni izom erpontja és a külbütyök közti téren ; a m á s o d i k magától a bütyöktől ered. Egymást érintve az elökaron lefutnak s az első a mutatóujj, a második a középujj kézközépcsontjának alapjához tapad. A közös ujjfeszitöizom(wj. extensor digitorum communis) ered az elöbbeni izmokkal gyakran ösz- szenöve a külbütyöktöl , az elökar alsó harmadában négy inra oszlik, mely in a kéztö háti harántszálaga alatt elhaladván az első ujjpercek hátán — kivevén a
