Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Hatodik fejezet. A felső végtagok izmai
90 Második szakasz. hüvelyk ujjat — széles bőnyévé lesz, és három szárra oszlik. A középső szár a második ujjpercek alapjain, a két oldalsó a harmadik ujjpercek oldalain végződik. Akisujj tulajdon feszítőizma (m. extensor digiti minimi proprius) eredete az előbbeni izommal közös, vékony ina a kisujj kézközépcsontján a közös ujjfeszítő inával összenő. A singi kéztőfeszítő- iz o m (m. extensor carpi ulnaris) ered a külbütyök és előkar pólyájától, ferdén lefelé a singhez halad és a kisujj kézközépcsontján végződik. A most leírandó izmok az elöbbeniek alatt és köztök helyeztetnek és azoknak irányával kereszteződ nek. A rövid hanyintóizom (m. supinator brevis) ered a fölkar külbötykétől s az orsó gyűrű szálagától a hosszú hanyintó s két orsói kéztőfeszítöizom alatt, az orsó felső vége körül kanyarodva, annak belfölszi- nén a gümő alatt végződik. Az orsót kifelé forgatja, miáltal a hanyintás eszközöltetik. A hosszú hüvelyktávozta tóizom (m. abductor pollicis longus) ered a sing , csontközötti szálag és orsó külföl- szinétől, mell- s befelé futván , a hüvelyk kézközép- csontjának alapjához tapad. A rövid hüvelykfeszítőizom (m. extensor pollicis brevis) ered az előbbi izom singoldalán, melyet is útjában közvetlen kisér és tapad a hüvelykujj első ujjpercének hátfól- szinéhez. Ahosszú hüvelyk feszítőizom (m. extensor pollicis longus) ered a singtaraj s a csontközötti szálagtól, a közös ujjfeszítö által fedve, a kézízületig megy , hol az orsói kéztőfeszitőizmok inaival kereszteződik s a hüvelykujj hátfölszinéhez siet, hol a rövid feszítő inával összeolvadt s a hüvelykujj második percéhez tapad. A 'mutatóujj saját feszítőizma (m. extensor digiti indicis proprius) ered a sing-
