Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
I. Hidrolizáló enzimek (hidrolázok) - Étert bontó enzimek
54 ZEMPLÉN GÉZA I. Hidrolizáló enzimek (hidrolázok). Étert bontó enzimek. Lipáz (Pialyn, Steapsin). Működése a zsíroknak és egyéb glycerinétereknek hidrolízisét eredményezi, miközben glicerin és zsírsavak keletkeznek. Az enzimhatást a következő általános egyenlet fejezi ki: C3Hö(OCnH2n—iO)3 -j- 3H?0 g= C3H.j(OH)3 -(- 3CnH2nÜ2 A növény- és az állatvilágban egyaránt nagyon elterjedt és fontos szerepet visz. Számos baktérium : Bacillus pyocyaneus, prodigiosus, typhus- bacillus, choleravibrio stb. alkalmas a zsírok enzimes bontására. Az élesztő- gombában Delbrück találta meg.1 Szerinte az élesztőlipáz bontaná el az élesztőben előforduló zsírt s így létesülnek az alkoholos erjedés alkalmával a glycerin, melynek keletkezése e szerint nem függ össze az erjedéssel. Ez a felfogás nagyon valószínű, tekintve, hogy az alkoholos erjedés közben megjelenő magasabbrendű alkoholok és a borostyánkősav keletkezéséről is tudjuk újabb megbízható vizsgálatok alapján, hogy nem czukorból keletkeznek. Számos penészgombában: Penecillum glaucum, Aspergillus niger, Mucorfajok, továbbá magasabbrendű gombában: Cantharellus cibarius, Boletus elegans, Hydnum repandum, Clavaria flava Lycoperdon gemmatum van lipáz. Sok zsírtartalmú mag (ricinus, mák, kender, len, tengeri, tök, kókusz, gesztenye stb.) csírázásakor, sőt talán még a magvak nyugalmi állapotában is van jelen zsírtbontó enzim, utóbbi esetben mind zimogén. A földi giliszta bélcsatornájának kivonatában, a csiga májában, számos Crustacea petéjében, a folyami rák emésztő nedvében, pókok májában, százlábúak és sok rovar bélcsatornájában, halak belének nyálkahártyájában és haepatopankreaszában, a tyúktojás székében találtak zsírtbontó enzimeket. A magasabbrendű állatok legkülönbözőbb szervei lipáz- hatásúak. Emlősök gyomor- és bélnedvében, továbbá hasnyálmirigyváladékában is van lipáz. Jelenléte a táplálékkal felvett zsír megemésztésénél és felszívódásánál legnagyobb fontosságú. Conn stein és Pf 1 üger tüzetes vizsgálataiból tudjuk, hogy a zsírok a bélcsatornában nagymértékű hidrolízist szenvednek, mely a lipázok jelenlétének tulajdonítható. A máj, a lép, a here, a vese, a tüdő, a pajzsmirigy, az izmok vonadéka, továbbá a nyirokmirigyek tartalma, mind bontja a zsírt. Kóros esetekben gyakran jelentkeznek lipázok a vizeletben, különösen ha a beteg albuminuriában (fehérjevize- lésben) szenved. Ha a kutya hasnyálmirigyéből kivezető csatorna nyílását mesterségesen elzárják, szintén lipáztartalmúvá lesz a vizelete. 1 Delbrück M.: Wochenschrift f. Brauerei, 20. 7. füzet (1903).
