Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában - Enzimes szintézisek
52 ZEMPLÉN GÉZA megkísértette az alkoholt és a glükózt emulzin segítségével körülbelül 15%-nyi víz jelenlétében összekapcsolni, még pedig a legfényesebb sikerrel, a mennyiben a /3-glükozid ilyen körülmények között körülbelül 70%-nyi termeléssel állítható elő. Alig néhány hónap múlva Bour- quelot-ék máris egész sorozatát állították elő a ß-alkylglükozidoknak emulz n segítségével. Hasonló módon az élesztőben jelenlevő maltáz segítségével az a-glükozidokat is sikerült szintézis útján előállítani. Minthogy a maltáz nem nagyon tűri az alkoholt, a reakcziókeverékben legföljebb 15—20% alkohol tehet. Ezek a B o u r q u e 1 o t-féle szintézisek nézetem szerint az enzimek tanulmányozásának legszebb eredményei közé tartoznak, melyek a glükozidok ipari előállításának szolgálatában rövid időn belül nagy sikereket Ígérnek. Bourquelot kísérletei minden kétséget kizárólag azt mutatják, hogy ugyanaz az enzim végzi a szintézist is meg a hidrolízist is az a- és a ß-glükozidok csoportjában. Ezenkívül nagyon sok enzimes szintézisről számoltak be a különböző kutatók. Az eredmények azonban nem egyforma értékűek. Biztos az enzimes szintézis létrejötte a lipáz hatására, mikor vajsavból és aethyl- alkoholból aethylbutyrát, továbbá a mikor valódi zsír keletkezik glycerinből meg zsírsavakból. Mandulasavnitrilglükozidból és glükózból enzimes úton anygdalin, benzaldelydból és hydrogéncyanidból emulzinkészítmény hatására benzaldehydcyanhydrin keletkezik. Az utóbbi szintézist Rosenthaler1 tanulmányozta és nézete szerint a szintéziseket nem az enzim, hanem a mellette előforduló különleges anyag végzi. Tulajdonképpen ezáltal az enzimekről szóló úgyis bonyolult nézeteket Rosenthaler még kevésbbé áttekinthetővé tette. Minek egy új föltevéses anyaggal gyarapítani az enzimek számát, mikor a jelenségek a nélkül is megmagyarázhatók? Talán enzimes szintézis az is, mikor a keményítő oldatából malátavonadék hatására visszaalakul az oldhatatlan keményítő. Vannak azután meglehetősen kétséges enzimes szintézisek. Ilyen a D a n i 1 e n s k i-féle p/öszfe/Vz-keleikezés, melylyel főleg orosz kutatók foglalkoztak. A jelenség akkor áll elő, ha Witte-féle pepton-oldatok oltóenzimmel érintkeznek. Ilyenkor sajátságos proteinhez hasonló csapadékok állnakelő, melyek protemreakcziókat mutatnak, de nitrogéntartalmuk jóval alacsonyabb, mint a proteineké. Albumózok oldatában is észlelhető plasztein keletkezés. A különleges tészben még visszatérünk ezekre a részletekre. Még különösebb a Taylor2-féle tripszines szintézis. O szalmin- suifátot iripsz.nnel hidrolizáit; a reakczióelegyből a Fisch er-féle étermódszer segítségével elkülönítette az aminosavakat és ezeket a Schizothoerus Nuttalü tengeri csiga májának glycerines oldatával hagyta 4 hónapig 1Rosenthaler, Biochemische Zeitschrift, 14, 238. (1908); 17, 257. (1909); 19, 186. (1909). 2 Tay lor A. E. Journal of biolog. Chem. 5, 381—387. (1909).
