Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában
10 ZEMPLÉN GÉZA A tejsavas erjedés eredménye ugyanabból az alapanyagból tejsav: C0H12O0 =? 2C3H6O3. Végül tudjuk, hogy a zimáz hatására a glükózból legnagyobbrészt aethylalkohol és széndioxid létesül: CcHi-206 = 2C2H5 .OH -p 2CO2. Fontoljuk meg továbbá, hogy a glükóz még valeriánsavas, sőt nyálkás erjedésre is képes s akkor nehéz mindezeket a folyamatokat az Ostwald-féle katalizátor-meghatározással kellőképpen megvilágítani. Viszont az is igaz, hogy ezeknek a különféle irányban lefolyó reakczióknak analógiájaképpen ismét a B a y 1 i s s-féle hasonlatot véve szemügyre, nem lehetetlenség, hogy az energia különféle alakban nyilvánulhat, éppen ügy, mint a lejtőn lecsúszó súly, a mikor nincs olajjal bekenve, a súrlódás miatt hőt termel, míg ha gyorsan lejut a sikamlós pályán, főleg kinetikai energiát kap. El lehet képzelni ugyan hasonlót a glükóz különféle enzimes bomlására nézve is, de be kell vallanunk, hogy a jelenségek átlátszó értelmezésétől egyelőre még ugyancsak távol állunk. Mindössze azt mondhatjuk, hogy sok analógia van ugyan az enzimek és szervetlen katalizátorok működése között, de azokat teljesen azonosítani, mint a hogy erre különösen Bredig hajlandó, egyelőre nem lehet. Ennek a különbségnek kifejezésére szolgáljon a bevezető jellemzésben az a kitétel, hogy „az enzimek katalitikus tulajdonságokkal ellátott anyagok, melyeket élő sejtek termelnek“. Az, hogy eddig az enzimekkel teljesen azonos hatást csak élő sejt termelte anyagokkal lehetett elérni, mutatja azt, hogy az enzimek és a szervetlen katalizátorok között az analógiák daczára mélyreható különbségek is vannak. Azonban nem szabad elzárkózni attól a gondolattól, hogy idővel mesterséges, minden tekintetben enzimhatású termék előállítása sikerülhet. Sőt erre el kell készülve lennünk, mert különben visszaesnénk ismét a W ö h 1 e r előtti vitalisztikus felfogásba. Egészen természetes, hogy mihelyt sikerülni fog pl. a diasztáz tulajdonságaival ellátott anyagot mesterségesen előállítani, senki sem fogja tőle megtagadni az enzim és a diasztáz elnevezést. A míg azonban szintézissel előállított enzim nincs birtokunkba, hogy annak sajátságait szervetlen katalizátorokéval hasonlíthassuk össze, addig szervetlen katalizátorok és enzimek között különbséget kell tennünk. Daczára annak, hogy az enzimek élő sejtek termékei, a már kész enzimeknek működése nincsen a sejt életéhez kötve. Sok esetben az enzimeket oldószerekkel sikerül kioldani s hatásuk az élő protoplazmától való elkülönítésük után is érvényesül. Máskor sikerül megölni a sejteket, míg az enzimek zavartalanul tovább működnek. Némely enzimről egy-
