Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában - Az enzimek különleges működéséről
ideig azt tartották, hogy az élő protoplazma működésével oly szoros kapcsolatban van, hogy attól nem is választható el. Annyira gyökeret vert ez a nézet a kutatókban, hogy az enzimeknek két csoportját különböztették meg és szervezetes vagy kialakult enzimeknek azokat nevezték, melyeket a protoplazma életműködésének köréből kiragadni nem lehetett, míg a másik csoportot a nem szervezetes enzim névvel illették. Úgy gondolták, hogy az előbbiek mint endoenzimek csakis a sejtben végezhetik különleges működésüket, míg a nem szervezetes enzimek a sejtek váladékai (diasztáz, pepszin), melyeknek hatásköre mindig a külvilágban van. A szervezetes enzimek típusos példája éppen az élesztő volt, melynek erjesztő enzimeit kioldani jó ideig nem sikerült. Buchner érdeme, hogy ebben az esetben is beigazolta az enzim működésének függetlenségét a protoplazma életfolyamataitól. Módszerét, melyet azóta számtalan esetben alkalmaztak s mely abban áll, hogy a szétroncsolt élesztősejteket hatalmas nyomás alatt sajtolták ki, a zimáz előállításánál tárgyalom részletesen. Ezzel Buchner a két úgyis erőltetett csoportba sorolt enzimek között föltett különbséget teljesen elsimította. Most a különbségek magyarázatára elég annyit felemlíteni, hogy vannak érzékeny és kevésbbé érzékeny enzimek. A zimáz éppen az érzékenyek közé tartozik s ha nem nagyon óvatosan bánnak vele, tönkre megy. Minthogy mindig az élesztősejtek belsejében működik, természetes, hogy egész szokatlan körülmények közé jutva, csekély az ellentállása. Ezért elkülönítése a sejttől kifinomított módszerrel történik. Ezzel ellentétben a sejt által a külvilág számára kiválasztott enzimek jobban felveszik a harczot a külső viszontagságokkal szemben, minek következtében ellenállásuk nagyobb, tehát a velük való bánás is könnyebb. Az enzimek különleges működéséről. Az enzimeknek nagyon érdekes és jellemző tulajdonsága, hogy legtöbbször különleges működésre alkalmasak. Hatásuk oly szűk körre szorítkozik, hogy ugyanaz az enzim úgyszólván csak egyetlen anyagra bir hatni, míg a szervetlen katalizátorok, mint pl. a hidrolízist gyorsítók, egész vegyületsorozat chemiai reakczióit gyorsítják. A különleges működés előidézésében jelentékeny szerep jut annak, hogy a növények és állatok testét felépítő és egymással reakczióra alkalmas anyagok túlnyomó részében asszimetriás szénatomok vannak. A vegyületek asszi- métriás szintézise már a növények széndioxid áthasonításával kezdődik, a növénytáplálékkal pedig a növényevők szervezetébe már egyenesen asszimétriás anyagok kerülnek és ilyenek vesznek részt testük felépítésében. A növényévők közvetítésével végül a húsevő állatokban is asszimétriás vegyületek vannak. Az asszimétriás vegyületekről Van t-Hoff és AZ ENZIMEK TULAJDONSÁGAIRÓL ÁLTALÁBAN. 1 1
