Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában
8 ZEMPLÉN GÉZA Elégedjünk meg egyelőre tehát azzal, hogy az enzimek olyan anyagok, a melyeknek különleges, eddig ismeretlen chemiai szerkezete teszi különös hatásukat lehetővé. Arról, hogy milyen anyagok szerepelnek köztük, még alig tudunk valamit. Vannak a készítmények között olyanok, a melyek a proteinreakcziókat mutatják (pl. emulzin, pepszin); de vannak olyanok is (pl. a diasztáz), melyeknél az erős enzimhatás daczára, ezek a reakcziók nyomokban sem mutatkoznak. Egyetlen közös sajátsága van a legtöbb enzimnek: ez a kolloidális természet. Az enzimhatások magyarázata szempontjából ez a tulajdonság nagyon fontos, a mennyiben a kolloidok nagy felülete ebben a magyarázatban lényeges szerepet visz. Áttérhetünk most az enzimeknek mint katalizátoroknak tárgyalására. 0 s t w a 1 d szerint katalizátor olyan anyag, mely a chemiai reakczió- nak sebességét megváltoztatja a nélkül, hogy a reakczió végtermékei között megjelennék. Természetes, hogy nem minden folyamat alkalmas arra, hogy sebességében változást lehessen előidézni. Az iónreakcziók pl. a gyakorlat szempontjából egy pillanat alatt végbemennek. Ha erős lúgot erős sav oldatával elegyítünk, nyomban só keletkezik, mint azt a titrálás mutatja. Ilyen esetben katalitikus hatásokat észlelni sem lehetne. Vannak azonban olyan folyamatok, melyek a végállapotuk eléréséig mérhető időt igényelnek. Például szolgálhat erre az éterek elszappanosí- tása alkalifémhydroxidok hatására. Ilyen reakczióknál már jelentékeny szerepet játszhatnak a katalizátorok. Számos szervetlen katalizátort ismerünk: ilyen a hidrogénión, mely savak vizes oldatában pl. a nádczukornak glükózra és fruktózra való bomlását gyorsítja; ilyen a finoman eloszlott platina, továbbá a vas- és a mangánsók, melyek számos reakcziónak sebességét tetemesen meggyorsítják. Bayliss W. M. jó hasonlattal érzékíti a katalitikus hatásokat. Képzeljünk sima üveglejtőt és tetején fémsúlyt; legyen a lejtő hajlásszöge olyan, hogy a súly csak nagyon lassan csússzék lefelé. Ez a rendszer felelne meg olyan chemiai reakcziónak, mely katalizátor nélkül hosszabb időt vesz igénybe. Ha most a súly csúszó felületét olajjal kenjük be, az sokkal gyorsabban fogja elérni a lejtő alját, mint olajozás nélkül. Az olaj volna e hasonlatban a katalizátor. A meghatározásból az következik, hogy a katalizátor csak gyorsít olyan reakcziót, mely magától is, bár lassan, lefolynék. Legtöbbször azonban az ilyen reakcziók oly lassan mennének végbe maguktól, hogy a reakcziónak kimutatása sem sikerül. Ilyen eset például az, a mikor hidrogén- és oxigéngáz áll egymással szemben. Platinatapló-katalizátor jelenlétében a kettő könnyen egyesül egymással vízzé, míg katalizátor nélkül közönséges hőmérsékleten semmiféle reakcziót sem lehet észlelni gázelegyben. Az, hogy a két gáz között, bár végtelen lassan, ilyen-
