Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában
Az enzimek tulajdonságairól általában. A jelenleg elfogadott tudományos felfogás szerint az enzimek katalitikus tulajdonságokkal ellátott anyagok, melyeket élő sejtek termelnek, de melyeknek hatása nincsen a szervezet életfolyamatához kötve. E meghatározás alapján tehát az enzimek olyan chemiai folyamatokat gyorsítanak meg, melyek, bár lassan, maguktól is létrejönnének. Még egy jellemző tulajdonsága az enzimeknek, hogy működésük a legmesszebbmenő módon különleges. Ez a rövid jellemzés bővebb magyarázatra szorul. Az enzimeket manapság mindenki anyagoknak tartja, noha tiszta enzim még senkinek sem volt birtokában. A kutatókban az a nézet gyökeresedett meg, hogy a különböző enzimek eddig fel nem derített chemiai szerkezetében rejlik különleges hatásuk. Fischer Emil, a nagy kutató, annyira meg van győződve, hogy az enzimhatás bizonyos atomcsoportok chemiai reakcziója, hogy nem sajnálta a fáradságot arra, hogy az eddig jól ismert atomcsoportokat tartalmazó szerves vegyületeket végig próbálja, vájjon nem akad-e köztük olyanra, mely enzimhatásokat idézne elő. Csendes szemlélője voltam annak az évekig tartó eredménytelen munkának, melynek czélja éppen egy chemiai tekintetben ismeretes enzim megkeresése volt. Napról-napra más szerves vegyületek hatását tanulmányozták nádczukorra, amygdalinra és a-methylglükozidra, a nélkül, hogy ezeken az anyagokon csak egy esetben is lehetett volna kétségtelenül enzimtermészetű hidrolízist észlelni. Azonban az, hogy eddig nem sikerült enzimhatású, ismert összetételű szerves anyagot találni, nem ok arra, hogy ezzel a nézettel szakítsunk, vagyis hogy az enzimhatást ne az enzimek chemiai tulajdonságaiban keressük. Pedig, bár elvétve, ilyen felfogásra is akadunk. Vannak, a kik az enzimhatást kisugárzással magyarázzák, sőt az enzimhatás és a rádioaktív jelenségek között is kerestek már analógiákat.1 Mindezek azonban egyelőre teljesen alaptalan föltevések, melyek az enzimekre vonatkozó valódi ismereteinket alig gyarapítják. * A r t h u s, La nature des enzymes. Doktori értekezés, I áris, 1896, Baien- d recht, Zeitschrift f. physikalische Chemie, 49, 456 (1904); 54, 367 (1906); Kőrösy Kornél, Pflügers Archiv, 137, 123—143 (1910).
