Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzim fogalmának történeti fejlődése
6 ZEMPLÉN GÉZA gliczerines oldata éppen olyan erjesztő hatású, mint az eredeti oldat. Élő protoplazmarészletek az éter hatása következtében mindenesetre elpusztulnának. A vákuumban beszárított nedv száraz állapotban hónapokig is eltartható, a nélkül, hogy erjesztőtehetsége megszűnnék. Ezek és még egyéb, később tárgyalandó sajátságok mind azt bizonyítják, hogy az alkoholos erjedést előidéző anyag valóságos enzim, akárcsak a diasztáz, emulzin stb., melyeknek élettelen mivoltában soha senki sem kétkedett. Az alkoholos erjedést előidéző enzim neve zimáz. Buchner vizsgálatai voltak a legfontosabbak az enzimfogalom kialakulására nézve. Most már eldönthetjük, vájjon Pasteur-nek vagy Liebig-nek volt-e igaza. Tulajdonképpen mind a kettőnek. Pasteur-nek: a mennyiben a zimáz létesüléséhez az élő élesztősejt szükséges, Liebig- nek pedig: a mennyiben az alkoholos erjedést nem maguk az élesztősejtek, hanem egy a sejttől ekülöníthető anyag, egy enzim indítja meg. Miután az enzimfogalom kialakulásának történetét vázoltam, áttérek az enzimek jellemzésére és fontosabb sajátságaikat összefoglalóan tárgyalom.
