Wolstein Amadeus János: A' marha-dögröl valo jegyzések (Bécs, 1784)

Első Rész - Második Szakaszt. Az Esztendő-részeiröl, mellyekben a' Dögnyalya leg-közönségessebben támodni szokot

44 Első R(fz. Má/od. Szak, levelében , mint pedig a' virágában meg-vál- to zott.

Altallyaban Öfzel az Esztendőnek réíze , a’ Föld, az Idő, a’ levegö-Ég ollyas a’ vete- ményeknek, ’s palántáknak, hogy a’ későbben kelteknek, vagy-is ha úgy nevezni metéfzlem fi vetemények máísának lehetetlen hafznos , ’s egéíséges lehefíen.

Illyenkor fe a’ Patikák , íé hadi-Armadák meg - nem gátolhattvák a’ Nyavalyáknak elő mentét, mellyet az ekkoráig emlétett Okok ki-költöttek.

Tsak a’ ki ezeket az okokát isméri, a’ tud nékiek határt fzabni ; tsak az illyen ellenezheti néha ki-fakadáíökat , ha idején korán, minek előtte még a Nyavalya a’ teilet meg-nem rontya , kiíédelem nélkül hivattatik .* Ha pedig hívásával el - késnek ; akkor tsak azokat mentheti a vefzélytül, mellyeknck Vére még eleven; Hufok vörös, Nyelvek pedig ikrás, és nyers: ellenben, mellyeknél ezen Te Ili tulajdonságok fel-nem találtatnak, jobbára min- nyájon el-veíznek, ha tsak hertelen nagy hidegség nem érkezik, melly a* Barom - állatoknak ki^hajtását akadáloztatná.

Ezen