Wolstein Amadeus János: A' marha-dögröl valo jegyzések (Bécs, 1784)

Első Rész - Második Szakaszt. Az Esztendő-részeiröl, mellyekben a' Dögnyalya leg-közönségessebben támodni szokot

Az Efztend. Réjz, melfjekben, 45

Ezen Efet által gyakran egéíz Ser-egek megtartatnak. Néha egéíz Orfzágok ennek kölzönhetik Marhájok meg-fzabadulását, mellyek kü- lömben a’ Dög-nyavalyába e* nélkül ellek volna. E’ nem ritkán az Orvos, a’ Patika fzerek, és egyéb Rendeléfek helyet fzolgált.

Az egéíséges Idő, és a’ Hideg által a Teft, ’s annak nedvefségi meg-váítoztatnak ; ez által rontatik-el a’ Dög-nyavalyára való hajlandóság , ez által jut egéíségre a’ meg - romlot idő i 's ez által mentetik meg a’ Barmoknak élete.

Ha ez a’ Történet meg-nem elük $ és ha más honnand Tanáts nem lzercztetik, akkor az Oízi Dög-betegségek Téliekké válnak , mellyek Karátson , ’s Boldog-Afzízony havában a- lább ízallanak ugyan, de mindazonáltal Tavafzkor ismét újonnan ki-kelnek , mihclyell a’ nedvesség , és a’ melegség kezdődik.

Az Efztendönek ugyan ezen Réízében-is nem ritkán Dög-nyavalyában esnek a’ Barmok; ha idein korán a’ legeltetésre ki-hajtattnak; ha a’ leli időben a’ meg-fonnyat, és rothadt füvet , a’ veteményekkel együtt, mellyek leg akkor a’ gyókerekbül tsirázkodnak > és a’ hónak