Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

III. Csodahit, mystika, népgyógyászat

»DT 60 K>A lélek szenvedélyei változtatnak a testen, miután ennek véletlen tulajdonságait átváltozva, a szellemre hatnak. így pl. az örömnél a szellemek kifelé hajtatnak ; a félelemnél befelé huzatnak vissza ; a tiszteletadásnál a főbe hajtatnak. A sziv kitágul örömnél, szomorúságban lassanként befelé húzódik össze. T’asonló viszonyokat találunk több gyorsasággal harag és aggálynál. Harag és bosszúvágy hőséget idéznek elő, pirosságot, keserű izt s hasmenést. A félelemmel járnak együtt hidegség, szívdobogás, elnémulás s halványság, inig a gyász izzadtsággal s kékes-fehér szilinél jár együtt. A szánalom — a gyásznak egy neme — szintén néha annyira hat a testre, mintha ez a sajnált egyénnek teste volna.

Némely szeretők között a kapcsolati szalag oly erős, hogy az egyik rész ugyanabban szenved, a mit a másik tűr. Félelem idéz elő szárazságot és feketeséget. Mily hőséget idéz elő a szerelmi vágy a májban s az edényekben, azt az orvosok igen jól tudják, kik e jel alapján szenvedélyes szeretőknél kedveseiknek nevét kikutatják. Ily szenvedélyek, ha túlságosan hevesek, halált is okozhatnak. A grippa köztudomású dolog gyanánt említi, hogy nagy örömben, szerelemben vagy gyüleletben, már meghaltak emberek, kik igaz! ez által más betegségekből kiszabadultak. így volt ez Sophoklesuél, s a szicíliai Dionysnél, kik mindketten azon hírre, hogy a tragédiák versenyében győztek, örömükben meghaltak. így halt meg rögtön egy anya, midőn látta fiát visszajönni a cannaei csatából, de igy van ez a szomorúságnál is.

Néha hosszadalmas betegségek támadnak ily szenvedélyekből, de néha gyógyulás is. A szenvedélyekből támadhatnak: csuklás, láz, eskór, mig Krösus fia ijedtségből visszanyerte beszédjét, melytől a természet által sok évig meg volt fosztva. Mennyit győzhet erő és harag merész bátorsággal együtt, azt nagy Sándornál látjuk, ki Indiában a csata közben tüzet és világosságot kilövelt belsejéből. Theodorieh atyjáról ugyanez elbeszéltetik, hogy t. i. egész testéből szikrák jöttek ki. Hasonló eset gyakran az állatoknál is fordul elő, mint ezt Tiberius egy lováról olvassuk, melynek szájából tűz jött K' i. Kézzel fogható,' hogy a m y s t i k a mind ezen adataiban csak a mai élettan által is beismert állati villanyossággal v a n d o 1 g u n k.

Élettani nézeteinek további fejtegetésében, azt mondja a mystika, hogy az összes szenvedélyek az utánzás utján hatnak a testre, azon hatalomnak következtében, melye! a hasonló gyakorol, ha mellette még élénk kép- zelődési lehetség működik, igy pl. a fogak megineredése léphet be, ha az ember valamit lát, vagy hall, vagy ha látunk valakit éles ételt enni, vagy ha ezt csak képzeljük magunknak. A ki mást lát ásitni, az maga is ásít és soknak savanyodik a szája, ha pl. ecetről csak hall beszélni. Csúnya látvány alterálja az ízlést s undort gerjeszt. Az embervérnek megtekintése némelyeknél ájulást okoz; mások keserű nyált éreznek száj okban, ha szemeik előtt valakinek keserű étel adatik. Párisi Vilmos (tulajdonképen auvergne-i A il- mos, scholastikus y 1249.) elbeszéli, hogy valakit látott volna, ki, valahányszor hashajtóra volt szüksége, már a gyógyszer megtekintésénél annak hatását érezte. Ha az ember szüntelenül valamire gondol, akkor belsejében a képzelt tárgynak képe megalakul, s a vérben találja lenyomatát. A vér az ily képet az általa táplált tagokkal közli, néha sajátjainak, úgy mint idegeneknek, valamint pl. terhes nőknek képzelő tehetsége, magzatainak benyomja valamely kívánt tárgynak jelét. így kapnak némelyek rögtön ősz hajat.

Sok példáját ismeri a mystika azon csodálatos hatalomnak, melyet a