Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

III. Csodahit, mystika, népgyógyászat

—«O 61 K3©—

szellem a test felett gyakorol. A videírna egy emberről szól, ki sánta lett, a hányszor akarta. Gallus Vibius azon véleményben csak akarta játszani a bolondot, hogy bolondsága elmés csiny, inig ezáltal végre igazán megbolondult. Augustinus oly emberekről tud, kik tetszésük szerint mozgatják füleiket (ezt a hires Sömmering nevű anatomikusról is mondják), s másokról vau tudomása, kik, a nélkül, hogy mozgatnák fejüket, az egész fejtetőt egészen a homlokig lenyomhatják, s visszahúzhatják. Egy másik izzadni tudott, a hányszor akarta. Ismeretes dolog, hogy némelyek tetszésük szerint tudnak sírni; hogy tetszésük szerint küunyen tudnak künyeket előidézni, s hogy némelyek azt, a mit lenyeltek, akaratuk szerint úgy kiereszthetik mint a zsákból. Vannak olyanok is, kik kitünően utánozhatják az emberi, madári vagy más állati hangot. Plinius még annak példáját is emliti, hogy asszonyok férfiakká lettek. Pontanus (f 1503) ezt tanusitja s mint példát emliti. hogy az ő idejében Kajetában egy asszony s egy másik, Emilia nevű nő több évi házasság után férfiúvá lett. (Itt kétségkívül a mystika hímnőség- r ő 1) szól. Celsus egy oly papról tesz emlitést ki, a hányszor ez neki tetszett, halottként feküdt, úgy hogy, ha meg is lett szúrva vagy égetve, fájdalmat nem érzett, hanem mozdulatlanul s lélegzés nélkül feküdt; de idegen hangot - ha hangosan szóltak hozzá — hallott mint a távolságból, úgy moádámaga. (Mindezek mai napság is történnek; látni, hogy a mystika ott is talált természetellenest, a hol ez nem volt.)

A léleknek szenvedélyei, melyek a phantasiát követik, ha hevesek, nemcsak a saját testet változtathatják, hanem h a t á s u k még idege n testre is terjedhet ki, úgyhogy bizonyos csodálatos behatások ez által idézhetők elő az elemeken s a külső tárgyakon, s hogy ekképen a test s a lélek betegségeit gerjeszthetik és gyógyíthatják.

A leieknek szenvedélyei a test állapotának főokai.

Nagyra fokozott, élénk képzelődés által felizgatott lélek nemcsak saját, hanem idegen testnek is hozhat egészséget vagy betegséget. Ilyformán egy terhes nőnek kívánsága idegen testre hat, a mennyiben magzata a kívánt tárgy jelének benyomatát nyeri. Így sok korcsszülött a terhes nő groteszk képzeleteiből veszi eredetét. Marcus Damascenus egy esetről szól, mely Pietra-Santában, pisai helységben előfordult; ott t. i. IV. Károly császárnak oly leány mutattatott be, ki egész testén hajjal voll borítva mint az állat s ez azért igy született, mert anyja terhessége alatt vallási félénkséggel keresztelő János képét megtekinté, mely ágya felett függött. (Hát napjaink Júlia Pastraná-ja nem-e hasonló eset?)

Ekképen magyarázza a mystikus fejlemtan azon kedvező eredményt, meiyet Jakab atyánk ismert tenyésztési kísérleteivel ipjáuak juliainál elért.

Teljes elismerést nyújt a mystika a lélek elhatározottságának s állhatatosságának, mely legbizakodóbb reményben és legszilárdabb hitben mutatkozik. Elismeri azon tapasztalatot, hogy az orvos iránt bizakodó remém és szeretet, valamint a gyógyszerek iránti bizodalom sokat közreműködik az egészség helyreállítására, gyakran sőt többet, mint a gyógyszerek, mert azonkívül hogy a gyógyszerek ereje működik, még az orvosnak szellemi ereje is hat, mely elég erős arra, hogy a beteg test tulajdonságainak más irányt adjon, főleg, ha a beteg az orvos iránt elég bizalommal bir s ez által képesíti magát az orvos és a gyógyszer erejének felvételére.

A mystika által eddig fejtegetett nézetektől nem igen eltéröleg képzeli magának a zsidó kabbala az emberi lélek viszonyait, tanai következők:

Az emberi élet áll a lélekből, mely előttünk ép ügy felfoghatlan, mint