Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
II. Aesculap és utódai
26 <?©renaei királynak unokaöcscse, ki Amasis, egyptomi király idejében (570— 526) tehát körülbelül 600 évvel Aeskulap után élt. Aeskulap tulajdonképeni győgyitásaihoz tartozik salmydessos-i Pliineos szembeteg fiainak gyógyítása, kik atyjuk által megvakítattak ; de miután e mesét csak Phylarchos (190 kr. e.) említi, hitelt nem érdemel. A görögök legnagyobb hőse, a halhatatlan Herkules, szinte Aeskulap- nak patiense volt. s általa helleborussal sikeresen gyógyittatott. Herkules betegségeiben többnyire szerepel az eskör. Némelyek Aeskulapnak még a hashajtást, érvágást — mit Podalirius fiáról is mondnak — és a gyógyító testgyakorlatok feltalálását tulajdonítják, valamint ö lett volna az első, ki a zene gyógyító erejét felismerte. Ezeket az orvost illető adatokat kivéve, még találjuk férfi korából feljegyezve , hogy az Argonauták expeditiója és a kaledoni vadkanvadászat résztvevője volt; de mind a két expeditió résztvevőinek legszigorúbb összeállításában Aeskulap nevét nem találtam. Messzenia egy tartományának királya is lett volna! Ez valószínűleg a monda azon részéből származik, mely szerint Arsinoe, messzéni hercegnőnek fia volna. Leukippos atyja fiút ugyan nem hagyott hátra, és három leánya között csak az egy Arsinoenek a törvénytelen Aeskulapja volt. De Leukippos maga csak Aphareos bátyja, Messzenia törvényes királyának kegyelméből azon feltétel alatt lett királytársnak elfogadva, hogy a magasabb hatalomjog Aphareos kezeiben maradjon. Tehát alig hihető, hogy Leukippos tiszteletbeli árnyékkirály, kétséges unokájának koronát hagyhatott volna hátra, melyet saját személye számára is csak bátyja kegyelmének köszönhetett. Aphareos után két fin maradt hátra, kik Messzenia uralkodásában egyenlően osztoztak; tönkre mentek az Argonauták expedíciója alkalmával, mire a Messzénia feletti uralkodás Nestorra ment át. Végre még néhányan mondják , hogy Leukippos a kaledoni vadászatban részt vett; de unokájáról ugyanaz mondatik; Messzénia részéről a részesek között pedig csak Aphareos két fia, Idas és Lvnkeos jelen volt! A messzéni király dicsőség -— a mennyire Aeskulapot illeti — a mondottak által igen megrendül. Már e helyen hangsúlyoznom kell azt, hogy Aeskulap két fia, Machaon és Podalirios, még mint az atyai koronának örökösei szerepelnek, inig ezeknek gyermekei között egyik sem emlegettetik messzéni fejedelemnek. Az alapitó után jött első ivadék nimbusának emelésére a királyi trón épen még szükségeltetett, mig a többiekre nézve már bízvást- eleshetett, igy jött aztán, hogy a dynastia örökösedéséröl csakhamar elhallgattak. További különös vonásokat Aeskulap életéből nem adtak át a régiek; többet szolnak haláláról, melyet életénél nem kevésbbé különbözőleg adnak elő. A krónikások nagyobb száma azt mondja, hogy értékének tudatában magát túlbecsülvén, magasabb szellemtől áthatva érezte magát, mint az halandóra illik, s emiatt Zeus által villámmal megöletett volna. Mások hiszik, hogy Pluto Aeskulapot Zeusnál az általa eszközölt életmentések miatt bepanaszolta volna; Apollodor szerint maga Zeus attól félt, hogy az emberek Aeskulap mesterségének általánosítása és tökéletesítése folytán a halált kikerülhetnék s igy idézte volna elő a mesterség urának bukását. Pindar még azt mondja, hogy azért gyűlt volna haragra Zeus Aeskulap ellen, mert az utóbbi életmentései és gyógykezeléseinél túlságosan vezetette volna magát pénzvágytól. Phylarchos pedig a Phineos megvakitott fiain eszközölt szerencsés gyógyítást Zeus haragjának okául- említi.
