Werbáncsics János: Az ifjuorvos (Buda, 1845)
14 bergyülölés mérgétől meg van vesztegetve, ez esetben minden fáradozásod sikeretlen leend. Megcsalnak édes barátom gyakran a cselédek is; panaszszal teljesen áll elődbe a merő jóságot színlelő szolga; álmatlanság, főfájás, s ki tudja mit mindent nem hord elő; — lelkiisméretesen kérdezösködöl a ravasz s csalárdtól, ismételve is tapintod üterét, és gondolkozva meg irod, jó szivii ura árjegyzékére» a végylapot, távolról sem gyanítva, hogy alig húztad ki tőle lábad, nyomban ott terem utánnad a kuru- zsoló, — ki meglehetősen jártas azon bajokban, mel- lyeket a becsület, és név titokban tart; — és ez tudós képpel kaczag rövidláiásodon, s orvosi szereid helyett alattomban Jobbakul1 rendel; — az efféle aljasok körül tehát nagyon vigyázó légy, mert ép a piszkosakról ragad könnyen a piszok. — így a rászlkorosak előtt is ritkán tartja föl becsületét s bizodalmát a tűrni nem tudó orvos; ők megszűnés nélkül egészségük gondjaival tépelődnek, és őkrna- guk kémlelésével elfoglaltatva, képzeletük s erkölcsi érzetük el ferdülése közt napról napra csak azon tűnődnek, mi ujjal álljanak elődbe, remegve tapint- gatjak üteröket, szorgalmasan megtartják vizelletüket. ezeket jóslatok gyanánt nézgélők;— itt a dúczideg rendszer köre túlérzékeny és csalóka lévén, sokféle csalárdságokat sugárzik vissza az agyra; — rendesen később — betekintvén a beteknek előbbeni életfolyamába, — könnyen megtalálhatod, hogy ezen sok bajnak fészke többnyire a has. Itt bölcsnek, és élettanárnak kell lenned, ki részvevő emberiességgel végig fogod hallgatni a beteg panaszait, s nem értve ugyan mindenben egyet, de egyenesen meg se is tagadva, életrendszerét Seneca javaslata szerint ekkép intézended: „ha
