Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei
74 ben, majd különböző minőségű eczetekké fajulhatnak, majd jobb vagy roszabb, erősebb vagy gyengébb borokká válhatnak. Xo! de az eczeterjedésnek élesztő sejtei is mások mint a bor- vagyis szeszerjedés élesztő elemei. Az élesztő sejtek, ha mindjárt egyforma alakkal lennének ,is a különböző nemű erjedés mellett, azért mégis különböző vegyi alkattal, s ebből folyólag különböző phvsikai és élettani tulajdonokkal kell birniok. az erjedő testnek különböző vegyi összetétele szerint. Hogy pedig egy állatnál vagy embernél az erjedésben lévő összes szervezetben, mennyivel többféle és szövődményesebben összetett parányok és elemek vannak együvé halmozva és annak nyirkfolyadékában, vérében, különböző savó-, epe-, nyál-, tej-, hugy- s egyéb mirigy- váladéknedveiben feloldva, ezek mindannyi külön vegy- alkat mellett külön-külön erjedésben összemüködve. szóval hogy mennyivel egybetettebb az ember élet-erjedése mint egy növényé, vagy épen a musté, azt köny- nyen beláthatjuk. Nehogy azonban bizalmat veszítsünk a musterjedés kezelésének az emberi életerjedés kezeléséhez hasonló volta iránt, idézzük itt Ranke János újabban kiadott, nagy és közbecsü emberélettanából, ama sokat rejtő rövid állítást, miszerint az erjedési folyamatok ama közös tulajdonnal bírnak, hogy ugyanazon befolyások által nyomattatnak el és segittetnek elő. Az emberi test legszövődményesebb vegyalkata mellé oda téve még azt is, hogy a külső hatányok, a napfénye és melege, a levegő és ennek chemiai és phy- sikai hatásai, a kívülről bevett ételelek, italok oly sokféle volta, a mozgás és munkásság mellett beálló annyi minden nemei az eiőmüvi és vegytani befolyásoknak, mily elősorolhatlan sokféle módon befolyásolják a különben is sokféle erjedések szövődményeit, mindezt, igen, idevéve elgondolhatjuk, hogy az emberben az erjedésnek általában minden nemeit, és ezeknek lehető
