Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei

eredményeit, tehát az élesztő sejteknek minden alakjait is megtalálhatni. E feltevést Billroth vizsgálatai is igazolják. Szerinte ugyanis a legkisebb rohadási sejteket (micrococcos) csak élesebb contour különbözteti meg a protoplásma szemcséitől, melyekre ez elbomlás alkalmával szét esik. A felduzzadt rohadási sejteket pedig a vérben, savóban és genyben meg se lehet különböztetni ezeknek sejtéitől.

Nem csak. de az állatokban, s főleg az emberben oly nemű erjedéseknek, és élesztő sejteknek is kell lenniük, melyek a növényekben nem is létezhetnek. Mind ezt, az eddigiek előrebocsátása után, már előre is feltehetjük, és e feltételünk helyes voltát a részletesebb után- vizsgálódások és tapasztalatok igazolják. Itt csak az emberi agyban lévő életerjedéseket, az ezzel járó életműködéseket és azon sokféle s messzire elágazó idegsejteket említjük fel, melyek sem a növényekben sem az alsó rendű állatokban fel nem találhatók.

Igaz ugyan hogy az erjedéseknek, feltehető számos külön-nemüségük mellett is, még mindeddig a szerves vegytan és élettan csak kevés nemeit képes teljes biztossággal meghatározni, mert ezen üdvös tudományok, mondhatni, még csak zsenge korukban vannak a nehéz feladattali megküzdhetésre nézve; de amik már felfedezve és ismerve vagy okszerüleg feltéve vannak, elégségesek a további biztos következtetésekre.

Ami pedig az élesztő különböző alakjait általában illeti, ezek a sejteknek nagyságában, alakjaiban és elágazásaiban, hanem is teljesen de eléggé kivannak kutatva arra nézve, hogy belőlük bizonyos szabályokra reá ismerhessünk ; feltéve mindenkor azt, hogy, lehető ugyanazon alak mellett is, a különnemü erjedések élesztőinek szükségképen különböző vegyalkata, s ebből folyólag különböző egyéb physikai tulajdonságai is vannak.

Az erjedő mustnak meg van az ő seprő-üledéke,