Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei

92 melegnek oldásba vétele miatt, lehetlenné teszi az erjedést, mi különben 2—4 száztóli mellett legélénkeb­ben. 20—25 száztóli czukortartalom mellett pedig leg­teljesebben szokott lejárni. A szeszes erjedésre nézve a sörnél legkedvezőbb melegségi fok 25—30°; lassú erjedés azonban még o° fok alatt is lehetséges. 530 fokon felüli melegség pedig megszünteti a sörélesztő-sejt életfolyamát. Különben a sörélesztö-sejtei (hormiscium cerevi- siae) olyan tojás alakúak mint a boréi is (hormiscium vini), csak hogy azok már a cultivált gomba-szerve­zetekhez számittatnak. Nem csak az élesztőnek hanem a melegnek is mily nagy befolyása van az erjedés eredményére, mutatja az. hogy a czukor, mely 12—200 melegben erjedve szeszszé és szénsavvá bomlik, 350 melegben már tejsavvá és mézgává (gummi) válik. Ez is arra mutat, hogy az ember­ben. hol a vérhőfoka rendesen nagyobb 35°-nál, a sze­szes-erjedés könnyen átmegy a tejsavas erjedésbe. Ha azonban a tejnél ennek fehérnye tartalmát Csökkentjük és a tejczukrot meghagyjuk, akkor ezt sörélesztővel könnyen lehet tejszeszszé változtatni. Fitz tapasztalata szerint, szeszes erjedés közben, ha a czukortartalom 18 száztóli, 2i°-ra melegszik az erjedő oldat. Ebből pedig, tekintettel a czukor-oldási és alkohol- vegyülési melegre, kiszámitható az is, hogy ez a melegmennyiség közel 0*2 részét teszi azon meleg­mennyiségnek, mely a kifejlett szénsavany szenének szabad elégéséből származna. Az élesztő sejteknél is tehát, valamint az embernél, a táplálék elégése követ­keztében kifejlett melegnek közel ugyanazon arány­mennyisége válik az életmunkájává. Billroth tapasztalata szerint, általában állati vagy növényi rohadó részeket tartalmazó folyadékban, ha czukor van jelen, élesztősejtek, olyak mint a szeszeije- désnél, ha pedig a czukortartalom hiányzik, bakteriák

Next

/
Oldalképek
Tartalom