Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei
J ■H jönnek tulnyomólag vegetátióba. Ebből látható, hogy az emberbeni anatómiai elemek, vagyis az elesztő-sejtek mily könnyen változhatnak, az erjedő anyag vegyalkata szerint, egyik alakból és fajból a másikba. így a bor- és sörélesztő, ha czukor helyett hosszabb ideig higitott szeszszel tápláltatik, eczetélesztővé, eczetbakteriává alakul ; ha pedig tejczukor oldatba tétetik, tejélesztővé fejlik. 5. A tejsavas erjedés, mely nem egyéb, mint a tej- czukornak, szőllő- s egyéb czukornemeknek vegyalkati bomlása, élesztő szervezetek segítségének hozzájárulása mellett. A tej- s egyéb czukornak egy nagyobb része tej- savannyá, egy kisebb másik része szeszszé és szénsavvá, s végre egy harmadik kisebb része pedig vajsavannyá, mannittá és nyálkaanyaggá változik. Hasonlólag változik az izomrostczukor is izomtej savvá. A tejsavas erjedés is, Mayer Adolf szerint, mint a szeszes erjedés, szabad éleny behatása nélkül is történhetik a tejsav-bakteriák életfolyamata mellett. Ezek nem egyek a tejpenészgombával (Oidium lactis), mely nagyobb s gyakran a tej felszínén vegetál. A tejsav-bakteriák nagyobb, 400 meleget, és kevesebb czukortartalmat szeretnek mint a szeszélesztősejtek. A tejsavany a tejsavanyodását és megalvadását eszközli. A tejsavas-erjedés néha a bor erjedésében is kellemetlenül fellép. A tejsavany további változás közben átmehet vajsavas erjedésbe, midőn vajsavany, szesz, szénsavany és köneny fejlődnek ki. A borjú- vagy bárány gyomorrali tejsavanyítás azon élesztősejtekkel eszközöltetik, melyek a gyomor pepsinmirigyeiben vannak. Valószinüleg már a tejmirigyekben is képződnek ily élesztősejtek, mert az előtej — 93 —