Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei

9i

tartalmú táplálékai is, melyek közt legjobbak a pepto- nok, fehérnyeféle testek sat. Midőn az élesztő gyengül és hatástalanná válik, akkor annak légeny-tartalma kevesbedik. Innen látható az oka annak, hogy az embernek magának gyengülése és pusztulása is leginkább a benne lévő fehérnyeféléknek, húgyany alakban, rendesnél nagyobb mennyiségben, kivizellése által okoz- tatik. Az élesztősejteknek vannak továbbá még a szervetlen világból lévő táplálékai is, melyek között a vilanysavas haméleg- és mágnesiasók a legszükségesebbek és nélkülözhetlenek.

Ha az élesztő tápláléka csupán czukorból állanar nem lehetne aszúborokat késziteni, mi az által éretik el, hogy a must nagyobb mennyiségű czukortartalma mellett elébb az élesztőnek légeny-tartalmu tápláléka fogyasztatik el, mire az élesztő elhal és a czukor egy része megmarad a borban. A savanyu boroknál megfordítva elébb a czukortartalom fogy el.

Az élesztő a magából egyszer kiválasztott anyagokkal többé nem táplálkozik ; sőt azok, bizonyos fel- halmazódott nagyobb mennyiségben, reá ártalmasán hatnak, életfolyamatát akadályozzák.

Ezért a szellőztetés az élesztősejtek vegetatiójára. tehát az erjedésre is közvetve előmozditólag hat, a mennyiben az által az ürülékes exkrementumok, hova a szénsav is tartozik, eltávolittatnak. Különben ezen élesztő-sejtek szabad élenynek a levegőből vétele nélkül is légzenek, mit különben még a növényi zöldrészek is tesznek, ámbár ezeknél az ellenkező gázkicserélés, miként fennebb láttuk, nagyobb mérvben történik. Az élesztősejtek légzése és táplálkozása együtt jár, azok az élenyt a táplálékkal együtt és egyenes arányban veszik magukba, mint Fiechter kimutatta.

A szeszes erjedésre s élesztő sejtéinek életére az ozon nincs hatással.

35 száztólinál több czukortartalom, a víznek és