Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei
77 megnyúlt és nyalábokká összefeküdt sejtei az inakéival együtt, végre az idegsejtek, melyek sokféleképen elágaznak és ágaikkal messzire, néha a testnek egyik végétől a másikig is elnyúlnak. Mindezek, igen, szerintünk élesztők, melyek mindannyian külön-külön vegyi összetétellel s ebből folyólag külön physikai, élettani és erőmüvi tulajdonsággal birnak, és mindenikben többkevesebb fehérnyeféle vegyalkatrész van. Nagyon tévednénk ha az erjedő folyadékot és az ebben lévő élesztő-sejteket egymástól külön önállóknak lenni és működni gondolnók. A folyadék erjedése és az élesztő sejtek élete egymással kapcsolatos csere-működésben vannak. Az emberbeni erjedésnél ugyan is a szilárd-, folyadék- és gőz- vagy gázállapotoknak mind három neme is szerepel és közreműködik az eredmény létrehozásában. Maga az erjedő folyadék nagy részben kivülről vétetik ugyan fel mint viz és magában feloldva folyadék állapotban tartja azon anyagokat, melyek az élesztő alakulatok táplálékául szolgálnak. Az élesztő alakulatoknál, a sejteknél pedig részint szilárdrészek, minők a csont, porcz, hártya és szemcsék, részint folyadékok, minők a sejtnedvek , mirigyváladékok és különböző nyirkfolyadékok, választatnak ki, melyek az erjedő folyadékkal felkeveredve elvegyülnek és ezt vegyiösszetételében változtatják. Úgy az erjedő folyadék valamint az élesztő is gázokkal. nevezetesen élenynyel, szénsavgázzal és légeny- nyel vannak beivódva, hevenynyel és villanynyal át járva. Tehát az erjedő folyadék, élesztő, és beivódott gázok együtt folytonos közrehatásban, teszik azon, magában önállólag működni látszó, tömeget, mely például az emberi testben előttünk erjedésben áll. De ezen erjedő tömeg nincs teljes önállóságban a külkörnyezettől teljesen elzárva, mert kivülről kell az embernek magába venni a táplálékokat, vizet, levegőt,
