Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei
78 s ezekben és ezek mellett a napmelegét és fényét. Ezekre van tehát elvégre utalva a kifejlett ember és állat, úgy mint a növény is ; ezektől van az önálló mü- ködhetés feltételezve az élő összes szervezetben, épen úgy, miként a növénynek magjában, vagy az állatnak tojásában, és épen úgy, miként egyetlen egy sejtből álló növényben vagy állatban is. Az emberben lévő sejtes részek, az izomnak, idegnek, s egyéb minden szöveteknek élő sejtei élenyt vesznek be magokba s helyette szénsavanyt adnak ki magukból. Az élenyt pedig veszik az élesztősejtek vagy a szabad légből vagy az erjedő folyadékba beivódott levegőből, vagy végre a közeg másnemű élenyvegyületé- ből. *) Szóval: az embernek, mint minden állatnak isT élesztő-sejtei épen úgy légzenek miként az erjedő mustnak, eczetnekj vagy ^sörnek élesztő sejtei. Ezen elemi légzés meg van, M. Claude Bernard újabb kísérletei nyomán, minden szerves szövetben különböző arányban a szövet természete szerint, ennek nemcsak az egész testtel összefüggő életében, hanem még akkor is ha az egésznek összefüggéséből kivétetett. Ha például az erjedő mustot erős üvegpalac.zkokba jól bedugva lefojtjuk, úgy, hogy a benne lévő élesztősejtek légzése közben kifejlődő szénsavgáz ki ne jöhessen ; ez apródonkint meggyül, összeszorul és oly erővel nyom az üveg falára s az abban erjedő folyadéknak minden részére is, hogy bizonyos fokon túl vagy az üveg reped meg, vagy a szénsavgáz többé nem fejlődhetik ki az élesztő részekből. De ekkor, a szénsavgáz *) Az állati folyadékokban az élenytartalom a legényéhez úgy viszonyuk, mint 34'9l van 65'09-hez, miként ez a folyók és tavak vizében- is van. Minthogy a sejtekben és vérben lévő szénsavanynak és vizgőznek nyomása nagyobb a levegőben lévőkéinél, azok kihatolnak. Csak a lé geny felvétele és a vízgőz kiadása történik tisztán gázátömles utján ; az éleny felvételénél és a szénsavany kiválasztásánál már vegyi befolyások is vesznek részt. Az éleny például a vérsejtek föstenyéhez nagy részben vegyileg vonzatik.
