Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei

76

az erjedő eczetnek ágya sat. Borseprő, eczetágy, sörélesztő sat. csak különböző nevei az említett különféle erjedések élesztőinek. Mind a háromféle élesztő csak sejtekből áll; alakilag a borseprő és sörélesztő sejtei közel egyformák, gömb vagy tojás alaknak ; de az eczetágy sejtei már más formájuak. ezek ugyan is hosszabbra nyúlt, pálcza vagy kígyó idomú sejtek.

Ezen említett erjedéseknél, melyek a háztartásban, pinczegazdászatban és gyáriparban annyira közismeretesek, mindenki reá mutathat magára az erjedő folyadékra és az ebben lévő élesztőre.

De hát, azt kérdezheti az olvasó, hol vannak és mik az állati például az emberi testben az erjedő folyadékok ? hol vannak és mik az illető élesztők benne ? Erre feleletünk a mily egyszerű, némelyekre nézve tán oly meglepő is.

Az erjedésben lévő folyadékok ugyanis az élő emberben ennek vérfolyadéka, nyirk-, savó-, epe-, nyáltej- és húgy-folyadékai a különböző mirigyekből kiválasztott nedvekkel együtt, melyek a részint kívülről vett részint benn a testben lett vízzel, vagy egyéb, nagyrészben vízből álló, kívülről bevett, folyadékokkal sat. keverve együtt teszik az emberi test erjedésben lévő összes folyadékát. Mindezen különböző névvel nevezett nedvekben külön-külön mind annyiféle eltérő vegyalka- tás van több-kevesebb fehérnyefélével kapcsolatban, és mindenik külön-külön önálló saját erjedést mutat.

Az élesztőket pedig, épen úgy, miként a bornál, sörnél vagy eczetnél, teszik az emberi nedvekben is a szabadon úszó vagy összetömörült sejtek, melyek a különböző erjedésekhez képest kölönböző vegyalkattal és alakkal bírnak, s a szerint különböző neveket is kaptak. Ilyen élesztősejtek a fehér és veres vértekecsek vagy vérsejtek, a nyirksejtek. mirigysejtek, sejtszövetek, külső- bőrsejtek, a belső járatok felületén lévő hámsejtek, csontsejtek, porczsejtek. az izomnak vagy is a húsnak