Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
II. A gyógyászat történelméből azt látjuk, hogy annak minden törekvései, ösztönszerüleg, az emberbenlévő élet-erjedésnek rendezésére voltak irányozva
38 másfelől képesek vagyunk annak erjedését czetler-for- rázat, muroknak (sárga répa), borsónak, paszulynak, orosz theának, kávénak, sáfránnak, paprikának, szegfű- virágnak , húsnak, petrezselyemnek, aszalt somnak, köménymagnak, anismagnak , ipecacuahnagyökérnek* sennalevélnek forrázata vagy főzete, továbbá tojás, méz, czukor, sajt, hánytató borkő sat. sat. hozzáadás által nagy mérvben elő is mozditani. Tapasztaljuk továbbá, hogy az erjedő mustra gyakorolt nyomás, hűtés gyengitik. sőt nagyobb fokban alkalmazva el is szüntetik annak erjedését. Ellenkezőleg a melegités, vagy nyomás alóli felszabaditás annak erjedését elevenitik, erősbitik. A fény és villanynak közvetlen behatása az erjedésre, valamint a delenyé is, észrevehetetlen csekély. Ezeknek közvetőleges befolyása pedig, a fénynél és villanynál, inkább az általuk okozott melegnek és vegy- müködéseknek tulajdonítható. A delenynek ellenben még közvetöleges hatását sem voltam képes az erjedő mustra nézve kivenni. Ezen egyszerű tapasztalatok is mindenben igazolják a kétezer éves gyógyászati gyakorlat eredményét sőt azok ezzel mindenben összhangzásban vannak. Mert a delenynek magának észrevehető hatása nem lévén a magnetizálásnak keresettsége, tehát a ke- zelésbeni alkalmazottsága sem lehetett maradandó. Ámbár Mesmer (1734—1815) s utána sok mások azt alkalmazni és gyakorlatba venni próbálták és próbálják jelenleg is. így vagyunk a villanynyal is azon különbséggel, hogy ennek közvetőleges, meleg- és vegyútoni hatása van ugyan, de miután a villanynak hevenynyé és vegy- munkává változási viszonya és megforditva a villanynak hevenyből vagy vegymunkából lehető előállás szabályossága még nagyon kis körben, csekély mérvben és hézagosán van ismerve, annálfogva a villany“
