Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek
nélküli, összeesésnél a hőfok 350—36°, az érlökések száma 56—60 ; hideg- összeesésnél. hol nagy életveszély mellett az élethez még is remény lehet, a hőfok 33-5°— 35°. az érlökések száma pedig 40—56 ; a halálos hideg összeesésnél a hőfok 33-5°-nál kevesebb és az érlökések száma 40-en alól van. Ezen párhuzam az érlökés szaporasága és a hőfok között a leerjedéseknél már nagyobb eltéréseket és gyakoribb kivételeket mutat. Én orvosi gyakorlatomban az érlökések számát 36-nál alább nem találtam. Az érlökések számát a rendes 72-nél alább, 48—64 közt lenni találtam a rákos vérvegyüeknél, azon esetben, ha a baj, bizonyos helyre szorítkozva, genyedésbe még nem ment. Az idült szesz-mérgezetteknél pedig, minden hurutos belső bántalmak, nagy izgatottság és álmatlanság sat. mellett is, az érlökés száma csak nem a rendes maradt; ha csak nagyobb mérvű genyedésben a testnek valamely része nem szenvedett. A légzés szaporasága még kevésbé halad párhuzamosan a beteg test hőfokával fel- vagy lefelé. Erre nézve csak annyit mondhatunk, hogy minél közelebb áll a hőfok és az érlökés szaporasága a rendes meny- nyiséghez. annál határozottabban mondhatjuk, hogy a légzések száma az érlökések számának negyedét teszi, úgy hogy négy érlökésre egy be- és kilégzés történik. Csak arra kell ily vizsgálatoknál vigyáznunk, hogy a beteg ne is tudja azt, hogy légzésére figyelünk, mert különben azt önkénytelenül meglassítja vagy szaporábbá teszi reá fordított saját figyelme és szabályozni törekvése által. A hőfok emelkedése vagy az érlökések szaporodása mindig aggályos és veszélylyel vagy rosszabbu- lással fenyegetnek, ha azok különben nem lázas ideg- bántalmaknál (nyavalyatörés, vittáncz, méhszenv, merevgörcs, idegzsába. gutaütés sat.), vagy leerjedéssel és
