Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek
129 bélnek, tüdőnek sat. hámsejtéi, az illető felületekről leválva az emberi testet, mint volt tanyájokat, elhagyják, innen vagy, több-kevesebb hányattatás és összeszáradás után, végre a környező levegőbe jutnak és ez által szét- hordoztatnak mint miásmátikus élesztőanyagok vagy pedig nedves helyekre jutván, ezekben, kiszáradás közbejötté nélkül, mint contágiosus élesztőanyagok, a körülmények szerint tovább tanyáznak. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy a miásma vagy contágium csakis bizonyos gombák vagy más növények vándorló csirasejtei lennének. Minden sejtek vagy egyéb szervezetek csak önmagokhoz hasonlókat nemzhetnek, és e nemzedékek csak hasonló viszonyok között és hasonló közegben tenyészhetnek. E megdönthetien két alapigazságból önként folyik azon természetes következménv, miszerint a contágium és miásma inkáb csak állati sejtekből s az emberre vonatkozólag leginkább emberi sejtekből keletkezik, s bárminő vándorlások után csakis emberi testben találhatja meg ismét szaporodhatására és tenyészhetésére nézve a legkedvezőbb közeget. Vannak és lehetnek különböző növényi vagy különböző állati hulladék- és bomladéksejtek, melyek az illető növényekre és állatokra nézve saját contágium és miásma gyanánt szerepelnek, s ezekben, mondhatni, faji illetőséggel ugyanazon beteges erjedéseket képesek előállítani, minőkből eredtek. Minden növényi vagy állati fajnak, mondhatni, megvan saját egyéneiből származott saját contágiuma és miásmája. Mely más fajra, vagy még inkább más osztályra nézve, méreg lehet ugyan, a mennyiben az idegen faji erjedést többé vagy kevésbé károsan befolyásolja, de contágium vagy miásma nem, mert ugyanazon erjedési kapcsolatot idegen fajban, más közegben elő nem idézheti, Ezért bizonyos növényi vagy állati faj beteges jár-
