Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek
állhat ezen leerjedés nemcsak tartósb időn keresztül, mint idült betegség, azáltal hogy a táplálékok kellő mennyiségben és minőségben a testnek meg nem adatnak; hanem, mint többé-kevésbé hevenybetegség, hirtelenebb fejlés mellett eléállhat az által is, ha a testbe eijedés- ellenes, erjedést akadályozó anyagok, például bizonyos mérgek vétetnek be vagy ilyenek a testben magában bizonyos körülmények és hatányok következtében kifejlődnek, minők például túlnyomó tejsavas-, kéksavas- s egyéb savas- vagy húgyany-erjedés közben a testben előállható nagyobb mennyiségű tejsav, kéksav, húgyany sat. mik magokban vagy további bomlás-terményeikben is, a vérbe jutva, képesek a cholera jelenségeit is előidézni. E szerint a cholera-járvány okát helytelen csak a levegő miásmáiban keresni. Annak okát könnyebben megtalálhatjuk abban, hogy bizonyos megelőző időjárási viszonyok, melegség, szárazság vagy nedvesség, a termés-eredmények s ezeknek tápszerül használása sat. bizonyos helyeken és emberekre nézve összetalálván , ezekben hasonló vészthozó erjedéseket, például a cholerát is, képesek előidézni. Sokszor tapasztaljuk, hogy a szőllő, alma, szilva s egyéb gyümölcsök, bizonyos nedves meleg időnek tartós behatása mellett, már a fán hamar éredni! és ró- hadni kezdenek; fájukról könnyen lehuldogálnak és télire tarthatlanabbak. De az értelmes mezei gazda e jelenet szemlélésénél nem bizonyos miásmát, szöllőben, almában sat. járványos betegséget előidéző, légből jött, bizonyos gombacsirákat okol annyira, mint inkább az évi időjárást, melegséget, nedvességet, légmozgalmat sat., melyek elökészitik a gyümölcsök éredésének olyatén nemeit, mikben az illető miásmátikus szervezetek is tenyészhetnek. Az erjedések hanyatlásával a szervek és a vér elvizenyösödésével, elsavósódásával, szóval: a hideg — 125 —
