Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek

kai ürittetnek ki, főleg húgyany és húgysav alakban. A húgynak rendesen mintegy 3 száztolija húgyany, s ennek szinte fele légenyből áll. A húgysav pedig a húgy­nak közel egy ezered részét teszi rendes állapotban. Úgy a húgyanynak valamint a húgysavanynak is meny- nyisége a húgyban, hús vagy egyéb légenydús étkezés mellett nagyobb; csupán növényi vagy egyéb légeny- nélküli táplálkozás mellett pedig kisebb. A vér szer­vetlen alkatrészei közül pedig főleg a vilanysavas, kénsavas sók és a konyhasó jönnek ki a húgyfolya- dékkal. Izzadás útján, ugyancsak vilanysavas sók és konyha­só mellett még eczetsav, tej sav és vajsav is ürittetnek ki a testből, melyek a viznek elpárolgása közben nagy- részben a bőr felületén visszamaradnak. A tüdő utján, kilégzés alkalmával, legnagyobb mennyiségben a szénsavany, mint főleg a szénvizegyek- nek (keményítőnek, czukornak sat.) és kisebb mérvben a zsiradékoknak is széntartalmu bomladéka, távolittatik el gázalakban. Minthogy minden sejt élenyt vesz be és szénsa- vanyt ad ki, vagyis légzik, annálfogva a bőr, tüdő és belek sat. is légzenek és szénsavanyt fejlesztenek ki. Csakhogy a tüdők útján kiadott szénsavany mennyi­sége, mivel ez a test béltartalmában lévő összes élesztő sejtekből gyűl össze, több százszorosán is felülmúlja a bőr- és béllégzés útján keletkezett szénsavmennyiséget. Szeszes italok ivása mellett egyáltalában a kilég- zett szénsav mennyisége kevesbedik, mivel ekkor a szén mellett a köneny is elég, tehát a belégzett élenynek egy része a könennyel vizzé egyesülvén, abból keve­sebb marad a szénnel szénsavvá egyesülésre. Ilyen élet­mód mellett a szénvizegyek inkább zsiradék-képzésre mint légzésre használtathatnak fel. Azért iszákosoknál az elzsirosodások és elvizenyösödések gyakoriak. Különben mindenütt, hol vajsavas erjedés mutat­— 115 — 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom