Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

I. Mérges vegyi temékek - 3. Mérges fémek

3° Tünetek. szőr mossuk ki a végbelet és vastagbelet i—2 liternyi langyos, csersavas vízzel és a bete­get melegen takarjuk be, izzasszuk; konyakkal és tejjel traktáljuk. A száj tisztántartására, mosá­sára itt is nagy gond fordítandó. Ólom-mérgezés. Az akut ólomméigezés a ritkább és csak kivé­teles esetekben halálos mérgezések közé tarto­zik. Rendesen véletlenség, összetévesztés az okai s leginkább a jól oldható ólomcukorral (ólom- acetát) vagy az ólomecetlel (bazikus ólom-acetát) ritkábban ólomnilráltal történik. A króm-ólom (Chromgelb) lenyelése után fejlődő akiit mérge­zésnél a króm mérgező hatása is közrejátszik, még pedig nem jelentéktelenül (J. maró savaknál). A méreg lenyelése után görcsös összehúzódás és égés érzése keletkezik a gyomorban és a nyelőcső­ben, V4—V2 óra múlva fehér, habos-nyálkás töme­geket hány a mérgezett, nyáladzik, fémízt érez, a foghús a fogak körül szürke majd korom­fekete, a nyelv bevont, az ínyen, a pofa nyálka­hártyáján fekélyesedések kezdődnek. A 2. és 3. napon erős kólikás fájdalmak jelentkeznek szoru­lással, behúzódott hasfalakkal, ritka érveréssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom