Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

I. Mérges vegyi temékek - 3. Mérges fémek

3°

Tünetek.

szőr mossuk ki a végbelet és vastagbelet i—2 liternyi langyos, csersavas vízzel és a beteget melegen takarjuk be, izzasszuk; konyakkal és tejjel traktáljuk. A száj tisztántartására, mosására itt is nagy gond fordítandó.

Ólom-mérgezés.

Az akut ólomméigezés a ritkább és csak kivételes esetekben halálos mérgezések közé tartozik. Rendesen véletlenség, összetévesztés az okai s leginkább a jól oldható ólomcukorral (ólom- acetát) vagy az ólomecetlel (bazikus ólom-acetát) ritkábban ólomnilráltal történik. A króm-ólom (Chromgelb) lenyelése után fejlődő akiit mérgezésnél a króm mérgező hatása is közrejátszik, még pedig nem jelentéktelenül (J. maró savaknál).

A méreg lenyelése után görcsös összehúzódás és égés érzése keletkezik a gyomorban és a nyelőcsőben, V4—V2 óra múlva fehér, habos-nyálkás tömegeket hány a mérgezett, nyáladzik, fémízt érez, a foghús a fogak körül szürke majd koromfekete, a nyelv bevont, az ínyen, a pofa nyálkahártyáján fekélyesedések kezdődnek. A 2. és 3. napon erős kólikás fájdalmak jelentkeznek szorulással, behúzódott hasfalakkal, ritka érveréssel.