Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

GYÜGY. MERE. SZÁNTÓ.

153

tani sajátságaikat s vegytani alkatrészeiket is. — Itt tehát ismétlések elkerülése tekintetéből elégnek tartjuk puszta fölemlitésöket. Szükséges azonban, hogy a szántói égvényes iblanyos kénes savanyú vízről tegyünk néhány szót.

Hont vármegyének Szántó helysége határán több rendbeli ásványos vizek buzognak föl, melyek közöl könkéneget csak a falu keleti végén létező forrás tartalmaz. A többi (4) forrás, melyek a helységtől mintegy */2 órányi távolságra fakadnak, a magok által képezett mészlazagdombok tetejéből a Bori helység felé vezető út mellett jobb és bal oldalról, az égvényes vasas savanyú vizek rovatába tartoznak.

A könkéneget tartalmazó forrás vize tökéletesen tiszta, színtelen , könkénegszagú, kellemes savanyú ízű. Hévmérséklete —|—40° R. Tognio tanár ezen forrásban is fedezett fel csekély mennyiségű iblanyt.

Gyógyczélokra ezen forrás vize nem használtalik, hanem a helység lakosai közönséges ital gyanánt élnek vele.----------------U. ÉGVÉNYES HIDEG GYÓGYVIZEK.

E rovat alatt csak azon gyógyvizeinket tárgyalandjuk , melyek jellegzö alkatrész gyanánt úgyszólván egyedül csak szénsavas szík- éleget tartalmaznak, azon égvényes gyógyvizeinket pedig, melyek a szénsavas szíkéleg mellett egyszersmind jelentélyes mennyiségű szabad szénsavat tüntetnek elő s ennélfogva többé kevésbé csípős savanyú ízűek, a savanyú vizek osztályában fogjuk elősorolni. — Ilyen szabad szénsav nélküli égvényes gyógyvizünk már

I. A FERTŐ TAVA.

Hazánk ezen tekintélyes s a Balaton után második nagyságú tava Sopron és Mosony megyék között fekszik s alakát tekintve némi- leg egy félholdhoz hasonlít, melynek domború szegélye Sopron, homorú oldala pedig Mosonmegye felé van helyezve. Területe 5Y2négyszög mértföldet foglal el, ha pedig a vele összeköttetésben lévő úszó gyepei, az úgynevezett Hánságot is hozzá számítjuk 11 és */2 négy