Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
154 A FERTO TAVA. szög mértföldet. Ezen tó vizének sajátságai, különösen pedig sós íze már régen felébresztette az orvosok figyelmét s igy lön, hogy már a 17-dik században Lover, a 18-dikban Furiani által ajánltatott gyógyczélokra. — Mind a mellett azonban csak 1840-ben jött létre először Ruszton, újabban pedig t. i. 1855-ben egy részvényes társulat által H o 11 i n g o n oly fürdöintézet, melyben a Fertő tavának megmelegitett vize használtatik fürdöképen. Az irodalom a Fertő tavát mint gyógyvizet eddigelé csak kevéssé méltányolta. Első főleg gyógyászati szempontból fogalmazott leiratát a Fertőnek Dr. Joachim adta 1858-ban a „Balneologische Zeitung“ Vl-ik kötete 19 és 20-ik számaiban. Később Dr. Wachtel Dávid ugyancsak 1858-ban az általa szerkesztett „Zeitschrift für Natur- und Heilkunde“ 25-ik számában. A Vertő tavának természettan! sajátságai. A Fertő vize csendes időben tiszta, átlátszó; szelek által za- jongó hullámokba korbácsolva pedig zavaros, szőke színű, de edénybe merítve ismét megtisztúl s pelyheket rak le. Szaga nincs, íze pedig eleinte enyhén sós, későbben lúgnemü. Aránysulya 1,204. Hévmérséklete forró nyárban +18°—20° R. fokra is fölemelkedik. A Vert ti vizének vegytani alkatrészei. A Fertő vizét először Dr. Kiss, 1830-ban Würtzler Vilmos gyógy szerész, 1835-ben pedig Dr. Sigmund K. Lajos tanár elemezték. Legújabban pedig Dr. Krzisch József Fridrik vegyészeti tanársegéd a bécsi egyetemnél vetette minölcges vegy- bontás alá. Sigmund és Würtzler állal következő alkatrészek találtatnak egy polgári fontban : Sigmund Würtzler szerint Kénsavas szíkélegböl — — 1,810 2,4208 Szíkhalvagból — — — — 1,002 1,1200 Keserhalvagból — — — 0,209 0,1350 Mészhalvagból — — — 0,090 0,0188 Szénsavas szíkélegböl —- 4,070 3,7227 „ keserélegböl — — 1,820 1,4000 „ mészélegböl — — 0,165 0,2069 Kovasavból — — — — 0,019 0,2400 Tiraélegből — — — — 0,120 —
