Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

BÜDÖSKÓ.

147

Kovasavból

Veszteség

0,0800

0,4845

0,3200

0,4406

Összesen 6,5200

11,2000 szemért.

Szénsavból — — — — 3,6757 k. hüvelyket.

Könkénegböl — — — 0,5088 0,0536 k. h.

E vegybontás után a balfi forrásokat égvényes, földes, kénes vizeknek kell tekintenünk.

A balfi kénes vizek győgyjavallatai.

A balfi gyógyvizeket több mint kétszázados tapasztalat tanúsága szerint jó sikerrel használják:

1. Acsúzos és köszvényes b á n t a 1 m a k b a n , igénybe vévén e nemű bajokban a fürdő forrás iszapját is.

2. Az idült bőrbetegségekben.

3. A takhártyák petyhüdségen alapuló hurutos állapotaiban.

4. A hasüregi zsigerek dugulásaiban, hasüregi vérbőségben.

5. A föveny- és húdkőkórban.

Vajha a Wachtel Dávid által javaslatba hozott czélszerü újraszervezését ezen gyógyintézetnek életbe léptetné Soprón város, mint e fürdők tulajdonosa.

XV. A BÜDÖSKÖI KÉNES GYÓGYVIZEK.

Magányrajz.

J. C. Nagy: Therms Büdosköenses. Diss. Inaug. Vindobona 1840.

Bűd ös kő (tótul Smrdák) helység Nyitra vármegyének sza- kolczai járásában létezik Szenitz mezővárostól */„ órányi távolságra egy mély völgyben, melynek felső részét Büdöskö helység, alsó részét pedig a büdöskői fürdőépületek foglalják el. E gyógyvizek környéke s a mostani díszes fürdőépületek helye az újabb időkig mocsárok és posványok kiapadhatlan fészke volt, mig végre a helység birtokosa vaszkai és kis kovalóczi Vietoris József úr a szóbani gyógyvizek használata által sikerült számos gyógyulások tudomásához jutván, 1832-ben roppant költséggel és fáradsággal kiapaszta a mocsárok és posványok undok tömkelegét s egy kényelmes és pompás fürdöintézetet hoza létre, mely a nagy számmal ide tolongó fürdő- vendégeket nem sokára bé nem fogadhatván kebelébe, 1838-ban egy

10*