Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
148 BÜDÖSKÖ. új pompás épülettel szaporiltatott. — A régi fürdőházban 11, az újban pedig 20 fürdőkamara foglaltatik. Ezen fürdőket két forrás látja el vízzel. Az egyik a fürdő alapitója nevéről Józseíforrásnak, a másik pedig az alapitó úr leánya nevéről Vil maforrásnak neveztetik. Mind kettőben hasonló sajátságokkal biró vizek fakadnak, de az első kevesebb vizet szolgáltat mint az utolsó. A büdöskői gyógyvizek természettan! sajátságai. A víz a forrásokban barnás-szürke, pohárba merítve pedig világos sárga szinü, átlátszó, felette élénk könkénegszagú, mely szag a melegítés, vagy az edény rázása által még növekedik; íze kezdetben édesded, későbben égvényes, végre keserű fanyar. Jól bedugaszolt edényekben ezen sajátságait húzamos ideig megtartja, a szabad légnek kitétetve pedig nevezetes változást szenved, t. i. megzavarodik, tejedzövé lesz s szaga is csökken, mely végre fekete üledék képződése után egészen elenyészik. — Hévmérséklete +13° R. Aranysulya eddigelé határozatlan. A büdöskői gyógyvizek vegytani alkatrészei. A büdöskői gyógyvizet eddigelé csak Lang Adolf Ferencz nyitrai gyógyszerész vetette vegybontás alá s talált egy itczényi vízben Kénsavas hamélegböl (?) — — — 10,05 „ mészélegböl — — — — 5,20 ,, vasélegböl — — — — 2,50 Szíkhalvagból — — — — — 0,60 Szénsavas hamélegböl — — — — 2,46 „ mészélegböl — — — 4,34 Kénből (?)— — — — — — 4,80 Kevéssé élegült kénből (?) — — — 1,20 Timföldből — — — — — — 3,25 ____ Ös szesen 38,40 szemért. Könkénegből — — — — — 176,60 k. h. (?) Noha ezen vegybontás egyátalában nem kielégítő, annyi mind- azáltal kétségtelenül kiviláglik belőle, hogy a büdöskői gyógyvíz legerősebb kénes vizeink egyike. - Vajha mielőbb új vegyelemzésben részesülne e nagy fontosságú gyógyvíz !
