Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

54

BUDA.

Buda, hazánk fővárosa fekszik a keleti hosszúság 30° 42f 41ff (Ferrótól számítva) s az éjszaki szélesség- 47° 29' 13" foka alalt, Beüti a n t szerint 491 lábnyira a tenger szine felett, a Duna jobb pariján. Hévvizei némellyikét semmi kétséget nem szenved, hogy már a rómaiak használták, névszerint a császárfürdöt s az ó-budai hévvizeket. Bizonyitják eztazü-Buda környékén koronkint kiásott régiségek, koporsók, nymphák szobrai, római felirattal ellátott téglák stb.. Ó-Bu- dát a rómaiak Aquincum vagy Acincum névvel nevezték. A rómaiakat Pannonia s igy Aquincum birtokában is, a hunnok vallották töl világhódító vezérük Attilia alatt 461 táján Kr. sz. u. kik szinte élvezők ezen hévvizekel s O-Budát E t e 1 v á r n a k nevezték. A 9-dik században végre diadalmas őseink Árpád alatt elfoglalván e hont s a Dunán átkelvén, legrégibb történelmi íróink szerint a felhévvizeknél, tehát a mostani Császárfürdő táján telepedtek meg, kalózaikból meg- pihenendök. II—dik Geiza alatt (1141 —1161) a császárlürdö tájéka Geiza-vásárhelynek (Forum Geyzae) neveztetett, 1211-ben pedig II—di k András egy oklevelében már a Buduvár vagy B u- d a v á r nevezet fordul elő. A magyar királyok közöl történetíróink szerint Corvin Mátyás volt az, ki mint mindenre, úgy a budai fürdőre is költséget nem kiméivé áldozott. Legtöbb göndot fordított az akkor királyi, most pedig Ráczfürdöre és a felh évvizekre. Majd elkövetkezett a 16-dik században a törökök másfél századig tartó uralma, kik szinte pazar fényt árasztottak a budai fürdőkre, melyek azon korban legnagyobb hírüek voltak Európában s közölök legpompásabb volt a Vélibég fürdője a mostani Császár- fürdő helyén, melynek négy kevésbé ékes szöglet — s egy magasabb középen álló pompás kúpja volt, s 12 vastag márványszobron nyugodott. A történeti adatok nyomán tehát úgy látszik legrégibb használatú volt a mostani Császárfürdöés Ráczfürdö, legújabb pedig a Királyfürdő.

A budai város területén fakadó hévvizeket helyzetüknél fogva mind régibb, mind újabb íróink al- és felhévvizekre osztják, értvén az alhévvizeken a Gellérthegyből, a felhévvize- ken pedig a Józsefhegyböl eredő forrásokat. A Gellérthegyből fakadó források ellátják vizűkkel 1. ASárosfürdöt (Blocksbad). 2. A Rudas- és 3. Ráczfürdöt; aJózs efhegyböl eredők pedig i. A Császár- 2. Lukács- és 3. Királyfürdőt. A Sáros- fürdő Buda város délszaki végén fekszik, a Gellérthegy keleti oldalán, ennek legvégső sziklacsúcsai alatt, s a Dunától, melyhez 8 ölnyi távol