Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
BUDA. 55 ságra esik, csak az országút választja el. Van benne egy nagy boltozott üregben az úgy nevezett közfürdő, ezenkül 3 kisebb tükörfürdő és 8 kádfürdő. Egyébiránt a fürdői helyiségek épen épülő félben vannak s czélszerü átalakulásnak néznek elébe. A Rudasfürdö szinte a Gellérthegynek keleti szikla oldala alatt fekszik, ettől ugyancsak az országút által választatván el s a Sárosfürdötöl éjszak felé 750 lépésnyire esik, Van benne két márványmedenczéjü, egy góthmodorú, kilencz kőfürdö, egy közönséges fürdő s ezenkül mintegy 30 kádfürdő. A Rá ez fürdő a Gellérthegy éjszaki lejtőjén, Budának Ráczváros nevű külvárosában fekszik, a város többi házai között. Van benne egy közfürdő, 8 kőfürdö s 4 külön szobácska. ACsászárfiirdö a Józsefhegy aljában a Duna partján fekszik közel O-Budához s a Margitsziget déli csúcsához, s mint legkeresettebb fénypontja a budai hévvizeknek, legdíszesebb helyiségekkel bir. A nagy vagy gyógyud- varában, melyben az ivókút is létezik, van földszint 26 tükör- vagy kőfürdö veres márványmedenezéve], 3 törökfürdő, az emeletben pedig 13 kétkádas fürdőszoba. A kisebb udvarban pedig 4 kétkádas és 6 tükörfürdő s egy inég a török-korszakból bántatlanul maradt nagy közfürdő. A Császárfurdö tőszomszédságában délre fekszik a Lukács- fürdő mely a közelebbi években, mint hatalmas versenytársa a Csá- szárfiirdönek tűnik fel s helyiségei a mostani válalkozó szellemű haszonbérlő által mind inkább csinosbittatnak. — A Lukácsfürdö 2000 fi ölnyi területének délnyugoli szögletében buzog föl a Királyfürdő forrása. A Királyfürdőt 1826-ban épittelte König Mihály a budai vizi város fő utczájának bal oldali házsora között, a forrástól mintegy 1000 ölnyi távolságra, melybe tehát a hévvizcsatornán vezettetik. Van benne 4 közönséges fürdő, 4 török kőfürdö, 5 rézkádas és 8 fakádas fürdőszoba, s ezenkívül az úgynevezett Nádor- és Ferdinánd- fürdő, szinte csinosan bútorozott köfürdök. A budai liévvizek természettant sajátságai. A budai hévvizekel természet- s vegytani tekintetben legújabban 1857-ben Molnár János jeles és szorgalmas vegyészünk vizsgálta meg, minélfogva itt főleg az ö észleletei s adataira hivatkozunk. 1. A Sárosfürdö forrása egy sziklahasadékból ered, s oly bővizű, hogy 24 óra alatt 7,500—8000 köbláb vizet ád. Ezen viz tiszta színtelen és szagtalan s csak ivás után hágy egy kis kén-ízt hátra. Ha
