Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei
7 A’ d a r u v á r i hé v v i z e k természeti sajátságai. Ezen hévvizek, mind légfejlödéssel fakadnak, úgy hogy a’ viz némelly helyeken , mintegy forrani, pezsgeni látszik. A’ me- denczék falaira, fenekére rozsdasárga üledék rakodik le. A’ viz, tiszta, átlátszó , színtelen, ’s a’ légnek kitétetve is megtartja tisztaságát ’s átlátszóságát, és csak több napok múlva , vagy pedig ha főzetik, lesz kissé zavarossá, ’s világos barna porképü üledékeket rak le. Szaga egyedül a’ szénsavtól ered, ’s igy csak a’ forrásnál érezhető, kissé fulasztó. Ize nem kellemetlen, ’s ha meghüttetik, a’ legtisztább forrásvizéhez hasonló. Hévmérséklete az Antal forrásban -f- 37° R., a’ János forrásban -f- 34° R., a’ két iszapfürdőben -f- 32° R. Aránysulya e’vizek mindegyikének 1,0006. Vízdolgában ezen források igen gazdagok, úgy hogy az Antal- fürdö, ’s az ugyan ezen fedél alatt létező közönséges fürdő, és a’ Jánosfürdö forrásai 24 óra alatt 11,112 akónyi vizet adnak ; ’s igy leggazdagabb vizű forrásaink közzé számitathatnak. A’ daru vári hév vizek vegytani alkatrészei. Vegybontás alá vetették a’ szóbani hévvizet Cranz 1773-ban, később 1808-ben Kitaibel, 1818 táján Hinterholzer. De legtökéletesebben vegybonlotta azt 1839-ben Vagner Dániel, ki egy polgári fontban talált az : Antal f. János f. Iszapforrásban. Kénsavas hamélegböl 0,028 0,024 0,028 szemért. „ szikélegböl 0,435 0,462 0,411 5,5 „ kcserélegböl 0,092 0,069 0,107 55 Keserhalvagból „ 0,027 0,027 0,036 55 Szénsavas keserélegből 0,220 0,198 0,238 55 „ mészélegböl 1,966 1,605 2,112 55 „ vasélecsböl 0,098 0,057 0,095 55 „ cselélecsböl 0,041 0,131 0,041 55 Vilsavas agyagföldből 0,081 0,100 0,081 55 Kovaföldböl 0,361 0,315 0,409 55 Összesen 3,359 2,988 3,558 szemért. Szénsavból 1,49 1,32 1,58 köbhüvelykét. A’ lavanynak (Lithion) pedig csak nyomdokait. Ezen vegybontás után a’ daruvári hévvizeket némellyck,
