Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Részletes élettan - I. Rész. Az anyagcsere élettana - Az állati test tengőéleti működései - Első fejezet. A táplálkozás élettana
166 A VÉKONYBÉL VEREDÉNYEI ÉS IDEGEI. \ annak a boliolyban még véredények és idegek is. A bélfodorból jövő véredények (68. ábra, ü) a savós hártyát («) átfúrván s egészen a nyákhártya alatti kötőszövetig (k) jővén, itt elágaznak és egyes ágak felfelé futnak a bolyhokba. Egy, vagy néha két ütőér siet fel, melyeknek ágai hajszáledényekké válnak; a vért rendesen egy vagy két, de néha három viszér is hozza vissza, melyek a savós hártyát 68. ábra. Macska vékonybele véredényei befecskendve. 80-szoros nagyítás mellett rajzolva ; b = boly bök ; fc = kötőszövet; í = két izomréteg ; s = savóskártya ; « = ütér. áttörvén, a bélfodorba haladnak tova. Az izomréteg felé kifelé is jönnek véredény-ágak, melyek a nyákhártya alatti kötőszövetet (k) a két izomréteget (i) és a savós hártyát (s) látják el vérrel. Az idegek a savós hártyát átfúrván, a két izomréteg közt hálózatokat mutatnak rAuERBACH-féle idegfonat, (66. ábra At) plexus myentericus Auerbachii], melynek széles csomópontjaiban dúczsejtek találhatók. A nyákhártya alatti kötőszövetben egy másik, csomópontjaiban szintén duczsejteket rejtő, idegfonat látható, melyet MEissNER-TtEMÁK-féle (Mid) idegfonatnak nevezünk. Innen a bolyhokba is mennek fel idegek (Thanhoffer, Landois), s egyes szálait ezeknek egészen a felhámsejtekig lehet követni (Thanhoffer, Goniaew). Azt is lehetett észlelni, hogy a felhámsejtek mag- vához finom nyúlvány megy (Thanhoffer, Edinger) s valószinű, hogy ezen nyúlvány idegszál (Thanhoffer). A bolyhok alapján s magasabban is idegsejtek is találhatók (Thanhoffer, Landois). Újabb vizsgálatok szerint a bolyhokba térő idegek finom fonatokat és hálózatokat képezve, egészen a felliám- eejtekig követhetők.
