Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Részletes élettan - I. Rész. Az anyagcsere élettana - Az állati test tengőéleti működései - Első fejezet. A táplálkozás élettana
A VÉKONYBÉL MIRIGYEI. 167 A bolyhok alapját csőalaku mirigyek korítik, ezek a Lieberkühn (Lm) féle bélnedv-mirigyek, melyek úgy vannak szerkesztve, mint a gyomornyálka mirigyei s nyálkás nedvet (bélnedvet) választanak el. Maga a mirigy kividről alkatnélküli hártyával van bevonva, ez pedig belül végig henger alakú sejtekkel van bélelve. A mirigyek néha hosszabbak, máskor rövidebbek. A vékonybélnek különösen felső duodenalis részén meg az u. n. BRUNNER-féle mirigyek találhatók, melyek a gyomor pylorus táján levő BRUNNER-féle fürtöscsöves mirigyekkel azonosak. Ezek a kötőszöveten túl az izomrétegbe is belefuródnak. A vékonybélben találjuk még a PEYER-féle mirigyeket, tüszőket (66. ábra Ft.)) Ezek körte alakú mirigyek, melyek nem egyebek, mint elemi nyirkmirigyek. Külső vázukat kötőszövet képezi; a burokkal összefüggő csillagos kötőszöveti sejthálózat járja át a mirigyeket s a hálóközöket nyirksejtek (ns) töltik ki; e kötőszövettel tódulnak be a véredények is a mirigybe. A nyákhártya alatt a nyákhártya alatti kötőszövet (nk) terül el, a melyben mint már fentebb említettük, edények és idegek futnak s képeznek hálózatokat. A kötőszövet a mirigyek alján két rétegben a nyákhártya saját izomelemeit rejti magában (mm). A savós hártya (sh) kötőszöveti rostokból és ruganyos rostokból áll s kívül éndothel sejtekkel (es) van takarva. Összehasonlító szövettani adatok. A bélbolyhok egyes kivétellel minden emlős és a legtöbb madár vékonybelében ki vannak fejlődve. Húsevőkben jobban kifejlettek, mint növényevőkben. Húsevőkben sokkal hosszabbak a bolyhok, mint más állatokban. A struczban szintén hosszú bolyhok vannak. Némely madár vékonybelében a bolyhok helyett czikczakos redők találhatók. A kétéletűekben és a halakban is gyakori ez. PEYER-féle mirigyek csak magasabb gerinczesekben vannak, és pedig az emlősökben és a madarakban; a madarakban azonban csak szétszórtan, míg emlősökben csoportokat is képezve. Az ember vékonybelében a bolyhok a KERKRiNG-féle redőkön (valvulae ■conniventes Kerkringii) ülnek, míg a redők az emlősökben hiányzanak. Egyes rágcsálókban p. o. házi nyúlban, a vékonybél alsó részleteiben hosz- szanti redőkkel bír. A belekben ItíPí LiEBERRÜHN-féle mirigyek növényevőkben erősebben vannak kifejlődve, mait húsevőkben. A BRUNNER-féle mirigyek a madarakban, a LiEBERKÜHN-félék pedig a kétéletűekben és a halakban is hiányzanak s csak apró nyákhártya-gödrök által pótoltatnak. A vékonybél nedve emésztő hatásáról. A vékonybélben keletkező nedv a vékonybél falában levő LiEBERKÜHN-féle és a BRiNNER-féle mirigyekből, nemkülönben a nyákhártya felhám-sejtjeiből ered. A bélnedv színtelen, higan folyó alkalicus, muciul tartalmazó
