Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)

Általános rész - Második fejezet - Mirigyszövet

26

SIMA IZOMSEJTEK.

nak is hívjuk azokat. Ez utóbbiak a csontváz mozgását hozzák létre. Ezekről egy másik fejezetben szólunk, itt csakis az ú. n. sima izomszövetet fogjuk tárgyalni.

A sima izomszövetet egymás mellé helyezett s kevés ragasztó anyaggal összekapcsolt sima izomsejtek képezik. Ezeket Kölliker 1847- ben fedezte fel s összehúzódható rost- sejteknek nevezte el. (13. ábra.) Két végükön begyben végződnek, ritkábban villaalakúlag osztódtak (b) (két, három, sőt ritkán több ágra is.) Testüket (a) átlátszó, egynemű, néha igen finom szemcsészetű anyag képezi, mely savra vagy más vegyszerekre megzavarosodik és erősen szemcséssé lesz. Zsíros elváltozáskor telve van hevenyen is szemcsékkel (zsírszemcsékkel).

Nevezetes és jellegzetes a sima izomsejtek magva (m) milyen a test semmi más képleténél nem fordúl elő. E mag pálcza idomú, bosszú, egynemű, sötét fénylő és Valentin vizsgálatai szerint positiv kettős törésű. (A kettős törésről lásd a szövetek optikai tulajdonságát később.) E magban egy, két vagy bárom magocska található. Ha egy van, az rendesen a mag közepén, ha kettő, akkor az egyik a mag egyik, a másik a mag másik végén van elhelyezve, míg végre ha bárom van benne, akkor kettő a két végén, egy pedig a közepén van részarányosán befektetve. Eczetsavra e mag megzavarodik és szemcséssé válik. A sejtekben rendesen egy mag található, néha azonban kettő is (Schwalbe) és ez vagy egymás mellett, vagy egymás felett van a sejtben. Carminsavas ammóniákra vagy sokszor magától is halál után a sejtbennék, sőt a mag is haránt csikolatokat mutatnak. E tüneményt másokkal együtt postmortalis tüneménynek tarthatjuk.*)

Azonban az alsó fokú gerinczesek szív izmai (Weismann), a Salamandra és Proteus aorta gyökének izmai nemkülömben

13. ábra. Sima izomsejtek szarvas- marbabendőj éből királyvízzel való kezelés után carminnal festve és glycerinben vizsgálva, 250-szeres nagyítás mellett ; a = izomsejt ; b = végén két ágra oszló izomsejt; m . m = sejtmag.

*) Ettől függetlenül a sejten helyenkint fellépő világosabb baránt- csíkok IvKAüSE-t arra vezették, bogy a sejtek szerkezetét úgy fogja fel, mint a haránt csíkolt izomcsövekét. Ezekben ugyanis a sötétebb csíkolatok (anisotrop csík) kettős törésű, míg a világosabbak (isotrop) egy törésüek. A sima izomsejtekről ugyanezt hiszi Krause, azonban ez eddig nem consta- t áltatott.