Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Második fejezet - Mirigyszövet
A SIMA IZOM IDEGVÉGZŐDÉSE. 27 a rovarok és rákok bélcsövének tengéleti izom-sejtjei harántcsíko- latúak. A magasabb rendű állatok és az ember szívét is, mely az akarattól függetlenül húzódik össze, szintén úgy tekinthetjük, mint harántúl csíkolt tengéleti izomtömeget. Ez is sejtekből áll. (L. a szívet a részletes élettanban.) A sima izomszövet igen elterjedt a szervezetben. Előfordul: a tápcsatornában valamennyi nyákhártya alatt, mint a nyákhártya saját izomrétege (muscular is mucosae); a légcső, sőt újabb vizsgálatok szerint a tiidőléghólyagocskák falaiban is (Rindfleisch, Hirschmann, Piso, Borne, Afanasief), a legkisebb hörgágakon átmenve a tüdötölcsérig sajátszerű záró izmokká (sphincter-ékké) sűrüdvén (Rindfleisch) ; a hajtüszők'ön, a veríték- és fagygyú-miri- gyeken, a tápcsatorna mirigyei körűi, a herezacskó tunica Dar- tos-án, az emlők bimbóin, a lépben, az epehólyag falában, a húgyhólyagban, a méh állományában, a vesében, a vesemedenezében, a húgyvezérekben, a húgycsőben, az ondóvezetékben, a herecsövekben, az ondóhólyagocskákban, a prostatában, a CooPER-féle mirigyekben, a merevencs testekben, az üterek, viszerek és nyirk- edenyek falaiban, a petefészekben, a petevezetékben, a kerek (Kölliker) és széles (Luschka) méhszalagokban, nyirkmirigyek burkaiban, a láta szűkítő és tágító izomban, a choroideában, a sugár-izmokban és a szemhéjakban. Tehát majd minden szervében az állati testnek. A sima izomsejtek idegvégződése. A sima izomsejtek idegvégzödésére nézve még határozott megállapodás nem jött létre. Már több szerv sima izomrétegeiben kimutatták többen, hogy azokban ideg ágazik szét, hálózatot képez és a hálózatok egyes ágacskái a sejtekhez mennek, sőt Arnold szerint a magvak magcsájával függnek össze. Frankenhäuser szerint a magcsácskákban volna az idegvégződés. Mások csak a sejt közti állományig követték az idegszálakat, míg ismét mások a sejt testéig. Már előbb Klebs volt az, ki benső viszonyt állított az idegek és sima izomsejtek közt fel. A legújabb vizsgáló — Lustig — szerint az ideg a sima ízomsejt magjait körítő protoplasma-övvel lép szoros összefüggésbe. IV. A lencse-áUomány. A jéglencse rostokból, az ú. n. lencserostokból van össze- téve. E rostok hosszú és közepükön egy, vagy néha két maggal biró, fénylő, átlátszó és színtelen szalagokként tűnnek fel. Rajtuk (14. ábra) finom, keratinhói álló burok vehető ki, melyben fény törő fehérjenemü anyag (globulin) foglaltatik. A rostok ép állapotban párhuzamos szélekkel határoltak s kevés ragasztó anyaggal vannak egyI
