Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
Bevezető
Bevezető. 5 úgynevezett hét ősi szerv alkotja. A hét ősi szerv a következő: 1. az ektoderma, 2. az entoderma, 3. a velőcső, 4. a gerinchúr, 5. a mesoderma őscsigolyái, 6. a mesoderma felső oldallemeze, 7. a mesoderma alsó oldallemeze. Testünk tehát sejtekből épül fel, melyek a megtermékenyített petesejtnek folytatólagos, nagyszámú oszlásából keletkeztek. Eleinte az összes sejtek hasonló tulajdonságnak és teljesen egyenlő értékűek, később azonban igen eltérő sajátságúak lesznek és különleges sejtekké alakúinak át, azaz differenciálódnak, úgy, hogy a kifejlődött emberben a differenciálódás folytán már igen sokféle sejt van: például hámsejt, mirigysejt, izomsejt, kötőszöveti sejt, zsírsejt, porcsejt, csontsejt, idegsejt stb., melyek testünk különféle szöveteinek részeivé válnak. A szövetek alkotásában igen fontos szerepet játszik a sejtek között megjelenő úgynevezett sejtközötti állomány. A sejtközötti állomány lehet folyékony, mint a vérben, rostos, mint a kötőszövetben, különböző keménységű és rugalmasságú, mint a porcban és a csontban. Az egyes szövetek a csiralevelek jól meghatározott részeiből alakulnak ki, úgy hogy a csiralevelekben már az összes szövetek termőhelyeit is megjelölhetjük. A kidső csiralevélből fejlődik a bőr hámja, amit epi- dermisnek nevezünk, a bőr mirigyeinek, valamint a szőrök és a körmök hámsejtjei, továbbá az egész idegrendszer, az érzékszervek legfontosabb részei: az érző hámok, a szemlencse, és a száj- üreg hámja. A belső csiralevélből fejlődnek: az emésztő és a lélegző rendszer hámja és ezen rendszerek összes mirigyeinek hámsejtjei, beleértve a pajzsmirigyet is, továbbá a húgyhólyag, az izlő- kelyhek hámja és a gerinchúr. A középső csiralevél úgynevezett őscsigolyáiból fejlődnek testünk összes harántcsíkolt izmai, melyeknek összehúzódása akaratunktól függ és a kötőszövetek: a porc, a csont, a laza, a tömött rostos, a recés kötőszövet; ugyancsak a középső csira- levélből fejlődik a hashártya, továbbá a here, a petefészek, a vese hámja, a mellhártya és a szívburok lapos hámja, a vér és a nyiroksejtek, sőt az erek fala is. A gerinchúr helyén fejlődik a gerincoszlop, helyesebben a csigolyák teste és az ezek között fekvő csigolyák közötti rostos porckorongok, míg maga a gerinchúr teljesen elpusztul. Sejtek differenciálódása. Sejtek. Szövetek. Szövetek és szervek termőhelyei a csirában.
