Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
Bevezető
Anatómia systematica s. descriptiva. Anatómia topographica. Histologia. Embryologia. Anatómia comparativa. Anatómia plastica. Kísérleti fejlődéstan. Antimerák. Symmetria. Az anatómia ágai. A tetembontásnak, az ember anatómiájának feladata, testünk összes részeinek vizsgálása. A különböző célok szerint, amelyeket a vizsgálatokban követünk, az anatómia is különböző ágakra oszlik. Az anatómia legrégibb és a legjobban kidolgozott ága a rendszeres anatómia, amit leiró anatómiának is neveznek. A rendszeres anatómia testünk összes alkotórészeit oly módon vizsgálja, hogy testünk egyenlő szerkezetű és működésű, valamint a közös célt szolgáló szerveit egymással összefüggésben, azaz rendszerekben, szisztémákban, írja le. Az anatómiának másik ága a tájanatomia, mely a szervek egymással való érintkezését és összefüggését, különösen pedig a szervek fekvését és azok vetiiletét testünk külsejére tárgyalja, tájékok szerint, tekintet nélkül a szervek különböző működésére és szerkezetére. A boncolástan ezen két ágához csatlakozott később a szövettan, az anatómiának az a része, mely a nagyítót is segítségül vette és a már szabad szemmel nem látható kis részeket, jelesen a sejteket, a sejtekből származó szöveteket és végtére a szövetek alkotta szervek finomabb szerkezetét vizsgálja. Az ember keletkezését, fejlődését és főképpen a nagyitó segítségével kutatja a fejlődéstan, az embryologia. Az ember szerkezetének megértéséhez nagyban hozzájárul még az állatok, különösen a gerincesek fejlődésének ösmerete; ezekből származott az összehasonlító anatómia. Művészeti boncolástan alatt értjük az élő ember külsejének, alakjának, formáinak tanulmányozását. Végül újabban Roux a fejlődéstan „mechanikáját“ véli megismerni azon vizsgálatokkal, melyek a fejlődéstani ismereteinket kisérletekkel is bővítik. Roux fejlődéstani mechanikája voltaképen nem más, mint kísérleti fejlődéstan, amelybe mechanikai magyarázatokat belevinni mai nap még nem lehet; a kísérleti fejlődéstan pedig régibb keletű Roux „mechanikájánál“. Testünk tervezete. Testünk berendezése a gerinces állatokéval teljesen megegyező, mert ebben a berendezésben megvan minden gerinces állat szerkezetének három fő jellemvonása.^ 1. Az ember is, mint minden gerinces állat, két oldalt szim- metriás, ami azt jelenti, hogy ha testünket középen, hátulról elő-
