Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
A csonttan - A részletes csonttan - A koponya és a koponya csontjai
A koponya csontjai. 99 A csont testének oldalán az ékcsont nyujtványai erednek. Az ékcsonti nyereg oldalán a sulcus caroticus halad, az artéria carotis interna fekvőhelye, melynek oldalsó határa a lingula sphenoidalis A kisszárnyak, alae parvae, két gyökérrel erednek; a két gyökér a foramen opticumot fogja közre, a nervus opticus és az arteria ophthalmica számára; a kisszárnyak vízszintesen oldalfelé húzódnak. A kisszárnyak elülső éle a homlokcsonttal függ össze, felső lapja a koponya ürege felé néz, az alsó pedig a szemüreg fedelének része. Hátulsó széle szabadon kiáll, az elülső és középső koponyaárok határán medialfelé pedig a processus clinoideus anteriorban végződik. A kis- és nagy szárnyak közrefogta fontos hasadék, a fissura orbitalis superior, amely a koponyaüreget a szemüreggel köti össze; benne a nervus oculomotorius, trochlearis, ophthalmicus, abducens és a vena ophthalmica superior haladnak a koponyaüregből a szemüregbe. A nagy szárny ah, alae magnae három gyökérrel erednek, oldalfelé kiszélesednek és elől felfelé emelkednek. A nagyszárnyak elülső és középső gyökere között az arc felé nyiló foramen rotundum van, melyen a nervus maxillaris halad át. A középső és a hátulsó gyökerek fogják közre a foramen ovalet, mely lefelé a koponya alapja felé néz; a foramen ovalen a nervus mandibularis hagyja el a koponyaüreget. Végül leghátrább a spina angularisban a kis foramen spinosum van, melyben a fontos arteria meningea media megy be a koponya üregébe. A nagyszárnyaknak három lapja van. Egyik lap a koponyaüreg belseje felé néz, ez a facies cerebralis; a második lap, a külső lapja, a halántéki lap, facies temporalis. Végre a harmadik lapja a szemiireg oldalsó falának része s ezért facies orbitalisnak nevezzük. A nagyszárnyaknak három lapján kívül három széle van. A felső szél csipkézett, széles és a homlokcsonttal érintkezik, ez a margó frontális, továbbá a falcsont elülső szögletével is találkozik, angulus parietalis és az os zygomaticummal függ össze: margo zygomaticus. A nagy szárny elülső széle a már említett fissura orbitalis superiort határolja. A hátulsó szél két részre oszlik: a hátraugró spina angularisra, mely a halántékcsont kivágásába illik bele és az oldalsó ívalakú szélre margó sqiiamosus, mely a halántékcsont pikkelyével érintkezik. A nagy szárny medialis széle a margo petrosus, és a halántékcsont piramisa között van a fissura sphenopetrosa, mely a rongyos lyukba, a foramen lacerumba vezet. A nagy szárnynak az agyvelő alapja felé néző lapján, a facies cerebralison, több impressiones digitafaet és juga cereb- raliát, továbbá sulci arteriosit találunk, az utóbbiakban az arteria meningea media ágai haladnak. A facies cerebralis felől a már említett három luk: a foramen rotundum, a foramen ovale és a foramen spinosum látható. Kisszárnyak. Alae parvae 118. Nagyszárnyak. Alae magnae. 116-120. 122.
