Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
A csonttan - A részletes csonttan - A koponya és a koponya csontjai
100 A koponya csontjai. Processus pterygoideus. 116.117,120. 122. Ékcsont fejlődése. 123—126. 123, 124. 126. A nagyszárny halántéki oldala erősen felfelé hajlik. A meghajlás helyén, a koponyaalap és a koponyatető közötti határon van a crista infratemporalisnak nevezett csontéi. A szemüveg felé néző oldalának alsó széle, a crista orbitalis a felső állcsonttal a fissura orbitalis inferiort fogja közre. A szárnynyujtvány, processus pterygoideus, az ékcsont nagyszárnyának és a testének függőleges folytatása. Két gyökérrel ered, melyek között a hátulról előre irányuló csatorna, canalis pterygoideus (Yidii) van. Ebben a csatornában halad az arteria, vena és a nervus canalis pterygoidei. A processus pterygoidei páros csontlemez, melyek közül az oldalsó a szélesebb és a lekerekített. Ez a lamina lateralis. A szárnynyujtvány medialis lemeze, lamina medialis, keskenyebb, de erősebb, az ékcsont testéről jön, amelynek alsó lapját medial felé hajló csont- lemezkével, a processus vaginalissal részben fedi. A processus vaginalis és az ékcsont teste között a kis canalis basipharyngeus fekszik és tőle oldalt másik kicsiny csatorna, a canalis pharyngeus van. Mindkét csatornában a ganglion sphenopalatinumból jövő idegek, a rami nasales posteriores, superiores és laterales haladnak az orrüregbe. Elöl a processus pterygoideus két lemeze egymással összenőtt, ezen összenőtt rész előre néz és facies sphenomaxillarisnak nevezzük, melyben a canalis pterygoideus elülső nyílása van. Ezen nyílástól lefelé, a processus pterygoideus elülső szélén a sulcus pterygopalatinus halad. Hátul a lemezek egymástól széjjeltérve a fossa pterygoideat fogják közre; ennek a felső részén, a lamina internan kis árok, fossa scaphoidea van, melyben a musculus tensor veli palatini része ered. Ettől oldalt van a porcos hallókürt fekvő helye, a sulcus tubae auditivae. A két lemez alsó széle mély bevágást, a fissura pterygoideat fogja közre, melyet a szájpadcsont nyujtványa, a processus pyramidalis tölti A. A lamina medialis szabad vége a vékony hamulus pterygoi- deusba fut ki; a hamulus külső oldalán, sulcus hamuli pterygoidei, a musculus tensor veli palatini ina hajlik meg. Az ékcsont három darabból fejlődik: a középső darab a csont teste a kisszárnyakkal; a két oldalsó darab pedig a két nagyszárny a hozzájuk tartozó szárnynyujtvánnyal. Eleinte azonban a csont teste is két részre oszlik: pars anterior és a pars posterior. Az ékcsont testének ezen két része két oly csigolya testének tekinthető, melyeken az íveket a kis- és a nagyszárnyak képviselik. A csont testének ezen két részén kívül mind a kis, mind a nagy szárnyaknak külön csontmagvai is vannak. A kisszárnyak a pars anteriorral, a nagyszárnyak a pars poste- riorral egyesülnek. A processus pterygoideus oldalsó lemeze a nagyszárnyból nő ki, a medialis lemez ellenben önállóan fejlődik és pedig, mint fedőcsont, kötőszöveti csontosodással. Ugyancsak kötőszövetből fejlődnek az ékcsonti kagylók, a concha sphenoidalisok. Az ékcsonti kagylók az első években önálló kis
