Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
A csonttan - A részletes csonttan - A koponya és a koponya csontjai
94 A koponya. bevágása összeszorul a corpus alsó végén, a harmadik, negyedik és ötödik bevágás körülbelül egyforma távolságban van egymástól. A mellcsont két porcos lécből fejlődik, melyek a középvonalban összeolvadnak egymással. A két porcos léc pedig nem egyéb, mint a porcos bordák elülső végeinek összefoglalása. A porcos manubriumban rendesen két csontmag fejlődik, melyek csakhamar egy nagy csontosodási ponttá folynak össze. Legkésőbb fejlődik a processus xiphoideus csontosodási magva. A mellcsont testének már sokkal több, változó számú, néha kilenc csontosodási magva is van, melyek eleinte vagy szabályosan párosán, vagy szétszórva fekszenek; 14 éves korban összeolvadva 4—5 egymás felett fekvő csontdarabbá alakulnak. Néha a mellcsont felső szélén, a porcos lécek kétoldali, páros származásának megfelelően, önálló páros kis csontokat ossa suprasternalia, találunk. A manubrium és a corpus, azaz ott, ahol a synchondrosis sternalis van, hátrafelé nyitott szöget, angulus sterni Ludovici, fog közre, mely a 2-ik borda tapadásának felel meg; miután e szöglet előfelé kidomborodik, legtöbbször kitapintható, a gyakorló orvos a bordák számlálására jól felhasználhatja. A koponya és a koponya csontjai. Cranium et ossa cranii. A koponyáról általában. Agykoponya A koponya a kettős csőnek, a neuralis és a visceralis cső- arckoponya. nek megfelelően hét különböző részre oszlik. A kettős cső előre- 198,109. görbülése folytán a neuralis cső a visceralis cső fölé került. A neuralis cső az agykoponya, cranium cerebrale, a visceralis cső az arckoponya, cranium viscerale. Az agykoponya ürege az agyvelő befogadására szolgál, amely üreg a foramen occipitale magnum útján a gerinccsatornával közlekedik. Az arckoponya csontjai főképen a rágókészüléket szolgálják, melyhez néhány kisebb csont is csatlakozik az orrüreg, a szemüreg köriilzárására. Koponva- Az agykoponya tojásalakú, hátul szélesebb; megkülönbözkoponya tétünk rajta hoponyatetöt, calvaria és koponyaalapot, basis alap. cranii. A koponyatető elülső része a homlok, frons; felső része a tető, vertex; hátulsó része a nyakszirt, occiput. Az occiputtal szemben levő homloki részt sinciputnak is nevezik. Kétoldalt a félköralakú linea temporalis superior a halánték síkját, planum temporale, határolja. varratok. A különben síma koponyatetőn csupán csak a fontos varU2i8ae’ rátok láthatók, sőt tapinthatók is többé kevésbbé. Egyik oldalról a másikra harántul húzódik a koszorúvarrat, sutura coronalis; erre merőlegesen, pontosan a középvonalban halad hátra- 218. felé a nyílvarrat, sutura sagittalis, mely hátul a lambda varratba, sutura lambdoidea, folytatódik. A halántékon van a Mellcsont fejlődése. 93, 94. 96, 97. 90.
