Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)

A csonttan - A részletes csonttan - A koponya és a koponya csontjai

A koponija. 95 pikkelyvarrat, sutura squamosa. A koponya tetemeinek belső oldalán elágazódó barázdákat, sulci arteriosi, találunk a lüktető­erek számára, továbbá szabálytalan gödröket, a Pacchioni-göd- röket, foveolae granulares, melyekbe az agyvelőburkok nyujt- ványai vannak belenőve. A koponyatető csontjaiban két tömött lemez, a külső és a belső csontlemez, lamina externa, lamina interna a szivacsos cson­tot fogja közre. A koponyatetőnek ezen szivacsos csontszöve­tét külön névvel diploenak nevezzük. A diploét számos csa­torna, canales diploici, Breschett-csatornák hálózzák be. Ezen csatornákban haladnak a diploé gyüjtőerei, venae diploicae. A diploé csatornái a csont külső és belső oldalán szabadon nyil- nak, foramina diploica, úgy hogy ezen csatornák útján a ko­ponya belseje a koponya külső oldalával közvetlenül összefügg. A koponyacsontok külsejét közvetlenül a csonthártya takarja, amelyet a koponyacsontokon pericraniumnak nevezünk, a periosteum példájára. A koponyacsontok belsejét a koponya­üregben az agy velő kemény burka, az úgynevezett dura mater takarja; a dura mater szintén nem egyéb, mint megvastagodott csonthártya. A koponya alapján belül kiemelkedéseket és bemélyedése­ket, juga cerebralia et impressiones digitatae, találunk, melyek az agyvelő benyomatainak felelnek meg. A koponyátok belső oldalán számos nagyobb gyűjtőeres barázdát, sulci venosi, talá­lunk. Sok helyen, különösen hátul a nyakszirten, ezen gyűjtő­eres barázdák a csont külsejével összefüggnek. Ezeket a csator­nákat, melyek a koponyacsont belső és külső oldalát kötik össze, külön névvel emissariumoknak nevezzük; az emissariumok nyi- lásai a foramina emissaria. A koponyacsontokban néhol a külső és a belső csontlemez jelentékenyen szétválik egymástól és az elvált lemezek között a diploé is teljesen eltűnik, így kisebb-nagyobb levegőt tartal­mazó öblök, úgynevezett sinusok keletkeznek. A koponya­csontok sinusai vagy öblei valamennyien az orr- és szájüreg­gel, a koponya visceralis üregeivel függnek össze. Mindazon csontok, melyek a koponya alapján vannak, legnagyobbrészt porc helyén fejlődnek. A koponya tető csontjai, miután a koponyatető sohasem válik porcossá, közvetlenül a hártyás koponyatetőből fejlődnek. Ezeket a csontokat, melyek a koponya tetején közvetlenül a kötőszövetből, vagyis a hártyás koponyátokból fejlődnek, fedő- csontoknak nevezzük. A koponyát akkor, mikor még nem cson­tos, hanem az alapja porcos, a teteje pedig hártyás, porcos- hártyás koponyának, cranium primordiale, Jakobsoni ne­vezzük. A koponya csontjait egymással varratok, azaz kötőszövet és synchondrosisok, azaz porcok kötik össze, ezeknek jelenléte 103. 106. 107. Diploe. 107. Emissarium Sinus. Fejlddés. Cranium primordiale

Next

/
Oldalképek
Tartalom