Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
A csonttan - A részletes csonttan - A törzs csontváza
A csigolyák. 87 A hátcsigolyák. Vertebrae thoracales. A hátcsigolyákra legjellemzőbbek testük oldalán található, HfyCásJf°‘ porccal bevont izületi gödrök, foveae costales, melyek a bordák- 38-40 kai való izesülésre szolgálnak. A foveae costales a esi- Foveae gólyák testének oldalsó hátulsó részén vannak és pedig costales- minden hátcsigolyán szabály szerint minden oldalon kettő van, egyik a hátcsigolya testének alsó és a másik a felső részén: fovea costalis superior és fovea costalis inferior. A hátcsigolyák tehát szabály szerint két bordával függnek össze. Kivétel az első hátcsigolya, melynek felső részén csak egy izületi árok van az első borda számára, valamint a tizenegyedik és tizenkettedik hátcsigolya, amelyeken szintén csak egy-egy izületi árok van a csigolya testének közepén. A középső hátcsigolyák teste szívalaku, a felső hátcsigolyáké inkább négyszögletes, az alsó hátcsigolyáké inkább babaiakra; ezek már az ágyékcsigolyák testének formáját veszik fel. A hátcsigolyák ívei magasak és az ívek közötti rések szűkek. Az izületi nyujtványok izületi lapjai, facies articulares, függélyesek és oly elhelyezésűek, hogy a felső nyujtványok izületi lapja hátra, az alsó nyujtványok izületi lapja pedig előre néz. A hátcsigolyák Jiarántnyujtványai nemcsak izmok tapadására szolgálnak, hanem azonkívül a bordákkal is izesülnek. A harántnyujtvány megvastagodott és hátrafelé irányuló részein izületi lap van a borda számára, fovea costalis transversalis. A tizenegyedik hátcsigolya harántnyujtványán hiányzik a fovea costalis. Az utolsó hátcsigolyán pedig a harántnyujtvány átalakul és több kisebb gumóra oszlik. A hátcsigolyák tövisnyujtványai ferdén lefelé irányulnak és oldalról össze vannak nyomva. A csigolyaluk, foramen vertebrale, a középső csigolyákban kerek, a legfelső és legalsóbb hátcsigolyákban már inkább háromszögletes. A nyakcsigolyák. Vertebrae cervicales. A nyakcsigolyák teste alacsony téglaalakú: felső lapja harántirányban, az alsó lapja nyílirányban váj ült. A nyak- 42—45 csigolyák testének lapjai úgy kapaszkodnak egymásba, mint a keresztbe fektetett kezek. A nyakcsigolya íve alacsony, a foramen vertebrale háromszögletes és a csigolya testénél nagyobb. A nyakcsigolya harántnyujtványára különösen jellemző, hogy rövid és széles, két gumója is van, tuberculum anterius és tuberculum posterius. A nyakcsigolyákra legjellemzőbb, hogy valamennyi nyakcsigolya írarántnyujtványa lyukas, foramen trans- tfa°nrga“£.a. versarium. A harántnyujtvány felső részein a foramina inter- rium.
