Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)
Fertőző betegségek - I. Heveny-fertőző belső betegségek
Dysenteria. 43 zelet gyengítő momentumok, mint étrendi hibák, átfázás, bélhurutok, erős testi kimerülés (háború pl.) a fertőzést elősegítik. Kórbonctan. A dysenteria enyhébb — hurutos — alakjánál a nyákhártya erősen belövelt, duzzadt. A nyákhártya és nyákhártya alatti kötőszövet vizenyősen vagy genyesen beszűrődött, ami alávájt szélű, felületes fekélyek képződését eredményezheti. Súlyosabb — diphtheriás — alakjánál a nyákhártya és a nyákhártya alatti kötőszövet rostonyás izzadmánytól beszűrődött, ami a nyákhártya elhalásához vezet. Ez kezdetben pontszerű, korpaszerü, le nem vonható lerakódásokban mutatkozik, később a nyákhártya kisebb-nagyobb fekete cafatok alakjában válik le. A mesenteriális mirigyek duzzadtak. Gyógyuláskor a fekélyek alapján kötőszövet fejlődik és az így keletkezett heg csak kivételesen okozza a bélür szűkületét. Kórtünetek. A bántalom kezdete a közönséges bél- hurut képétől nem különbözik: általános rosszadét, étvágytalanság, napjában 5—6-szor híg székletét. Csakhamar azonban az ürülést megelőzőleg heves hastáji fájdalmak (tormina ventris) jelentkeznek és kínos erőltetés ítenesmus) lép föl, melynek dacára a beteg alig ürít nehány kanálnyi híg, többnyire nem bűzös vagy sperma-szagú, savószerű anyagot, melyhez nyák és geny van keverve (dysenteria alba). Máskor az ürülék vértől pirosra színezett (dysenteria rubra). Sokszor az ürülékben nyákhártya-cafatok lelhetők föl. Ily súlyos esetekben az ürülék igen bűzös lehet. Ezen ürülés 10—15 percenkint ismétlődhetik, sőt néha a tenesmus egyáltalában nem szűnik és a beteg a nap legnagyobb részét az üredényen tölti. Ezen tünetek néha napokig, máskor hetekig tartanak, miközben a beteg felette elesett, az ütérlökés szapora, kicsiny. Az izomzat nyomásra fájdalmas, mi mellett a beteg hol láztalan, hol a 40°-ot meghaladó, remittáló láz észlelhető. Elég gyakran látni idegi tüneteket, minők para- és
