Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)
Fertőző betegségek - I. Heveny-fertőző belső betegségek
Diphtheria. 14 hoz valóban hasonló kórképet okoz, részben súlyos gastroenteritis kórképében folyik le, mely romlott ételek élvezése után olykor tömegesen észlelhető. Diphtheria. Kóroktan. Diphtheria alatt értünk klinikai szempontból heveny specificus fertőző bántalmat, mely a garat és felső légutak rostonya képződéssel járó lobjában nyilvánul. Ha a rostonya képződés felületes marad croupról, ha a mélybe terjed és szövetroncsolással jár, diphtheriáról szólunk; mindkettőt a Klebs—Löffler-féle bacillus okozza, miért is elkülönítésük fölösleges. Az igazi (Bretonneau-féle) diphtheriától elkülönítendők egyes, a croup klinikai képe alatt lefolyó betegségek, amelyek vegyi, erőmüvi vagy egyéb ingerek behatására jönnek létre, valamint a vörhenyt kísérő és rendesen streptococcusok által okozott ú. n. skarlátanginák, amelyek szintén álhártyák képződésével járnak. A diphtheria-bacillus rövid, vékony (tbc. bac. nagyságú) kissé görbült, mozdulatlan pálca, amely a közönséges anilin- festékekkel (pl. Löffler-kék) jól festődik. Grampozitiv; nem mozog, spórákat nem képez. Igen gyakoriak a bunkós alakok. Löffler-féle basicus vagy tejsavas methylenkékkel festve benne festett és testetlen segmentumok mutathatók ki. A hozzá hasonló, de ártalmatlan ú. n. pseudodiphtheria és xerosis-bacillusoktól a Neisser-féle festéssel különböztethetők meg, amelynél a diphtheria-bacillus két végében sötét pont, ú. n. „sarki szemcse“ látható. A diphlheria-bacillus csakis aérob módon (levegö-atmosphaerában) tenyészthető; leggyorsabban 36° C-on. Legjobb tenyésztő talaja a Löffler- féle vérsavó, amely 3 rész disznósavónak és 1 rész 1 % szőlő- cukros-leves hevítéssel megalvasztott keveréke: ezen kis fehér gombostűfejnyi kolóniák alakjában már 12—16 óra múlva kitünően kimutatható, míg a többi, kísérőcsírák fejlődése visszamarad. Ellenállóképessége körülbelül a typhuséval
